A 2024-es almaszezon értékelése

• Növénytermesztés
• 2025. március 16.
• 11
• 0

A szélsőséges időjárás a hazai almatermesztésben is kihívásokat okozott.

A kora tavaszi virágzás pollenizációs problémája és a kései, áprilisi fagyok csökkentették a várható termést. A szélsőségesen meleg és száraz nyár tovább súlyosbította a problémát. A terméselrúgás mellett gyakori volt a kényszerérés is. Ezzel azonban csökkent a termés mérete és színanyag tartalma is. A növényvédelem vonatkozásában a varasodás főként a májusi hűvösebb, csapadékos időjáráskor okozott az átlagosnál több gondot, míg a lisztharmat fertőzés júniusban tetőzött. A tűzelhalás csaknem az egész vegetációban fertőzött. Az almamoly és az almailonca rajzása a szokásosnál korábban kezdődött.  A változékony időjárás miatt nehezen volt követhető a rajzásdinamika. Azonban a levéltetveknek a gyors felmelegedés nem kedvezett, így jelentős problémát nem okoztak (Forrás).

A 303 ezer tonnás almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát, sőt az elmúlt 10 éves átlagban is alacsony termésmennyiségnek számít. A csökkenés főleg az ipari alma esetében figyelhető meg, ami sok esetben az elöregedő, korszerűtlen ültetvényekkel magyarázható. Azonban az előző évben leterhelt fák gyengébb kondíciója is szerepet játszhat a terméscsökkenésben. A termelési kihívások ellenére a hazai keresleti piac élénkülése az ár növekedést okozta. Ezáltal azok a termelők, akik a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket minimalizálni tudták, a 2023-as évet meghaladó rentabilitást érhettek el. Ez is alátámasztja, hogy az intenzív termelési módszerek, a technológia fejlesztések a hosszú távú fenntarthatóság érdekében nélkülözhetetlenek (Forrás).

A globális piacot a környezeti hatások mellett a fogyasztói trendek és a gazdasági változások is befolyásolták. Kínában a belföldi kereslet csökkent és az exportpiacain növekedett a kereslet a kisebb méretű alma iránt. A dél-afrikai almaipar exportja a kedvező időjárás révén 5%-ot növekedett különösen az afrikai és ázsiai piacokon, míg az európai exportpiaci lehetőségei csökkentek. Az Egyesült Államok legnagyobb termesztő régiójában, Washington államában az almatermés 8%-kal növekedett.  Azonban problémát jelentet a hazai fogyasztók által nem preferált fajták jövedelmező exportja a kiszámíthatatlan vámok miatt. Indiában a belföldi termelés növekedése ellenére az európai és amerikai prémium fajták iránti import kereslet tovább erősödött. Japánban a csökkenő termőterület és a növekvő termelési költségek miatt az almaimport fellendülése várható. Ausztráliában a belföldi piac stabil, az exportot az ázsiai országok kereslete határozta meg. Több európai országban hasonló tendencia figyelhető meg, mint hazánkban. Lengyelországban a fagy csökkentette jelentősen a termelést, de Ausztria egyes részein akár 60 %-os kárt is realizáltak. Németország egyes területei között jelentős eltéréseket tapasztaltak: míg a Boden-tó déli régiójában 13%-kal nőtt, addig az ország északi részén 20-25 %-kal csökkent a termés. Olaszországban a termelés 8 %-os növekedést mutatott, ami elsősorban a bioalma fellendülésével magyarázható (Forrás).

Forrás: NAK / Fodor Attila