Aflatoxin a kukoricában: raktári probléma vagy szántóföldi eredet?

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. március 4.
• 0

Az aflatoxin ma a magyar kukoricatermesztés egyik legnagyobb kockázata. A megoldás a rezisztencia és az agronómiai reform lehet.

Az aflatoxin ma már nem mellékszereplő

Az aflatoxin a magyar kukoricatermesztésben mára az egyik legnagyobb gazdasági és élelmiszerbiztonsági kockázattá vált. Korábban a dezoxinivalenol és a fumonizin jelentett komoly problémát, ma azonban az aflatoxin ezek mellé lépett fel. Az aszály és a hősokk ezt a helyzetet tovább súlyosbítja. A két tényező egymást erősíti, így a toxinterhelés csökkentése nem képzelhető el egyszerre genetikai és agronómiai beavatkozás nélkül.

A 2024-es év jól mutatja a helyzet súlyosságát: a becsült 8 millió tonnás termésből 3,5 millió tonnát vitt el az aszály, a learatott mennyiség pedig mintegy 50 százalékban lehetett aflatoxinnal szennyezett. A kár nagyságrendje elérhette az 500 milliárd forintot.

A kutatási eredmények alapján ennek legalább fele megelőzhető lenne. A kérdés inkább az: hajlandók vagyunk-e időben befektetni a megelőzésbe.

Raktári kórokozóból szántóföldi veszély

Az aflatoxint elsősorban az Aspergillus flavus és az Aspergillus parasiticus gombák termelik. Sokáig raktári problémának tartották őket. Ma már tudjuk, hogy a fertőzés már a virágzás környékén, a szántóföldön létrejöhet.

Az aflatoxin rendkívül mérgező vegyület. Gyors lefolyású mérgezést, súlyos májkárosodást okozhat, és jelentős rákkeltő kockázattal bír. Élelmiszer- és takarmánybiztonsági szempontból ez az egyik legveszélyesebb toxin.

Fontos felismerés, hogy a fertőzési tünetek és a toxintartalom között nem mindig egyenes az összefüggés. Előfordult, hogy tünetmentes csövekben is a határérték sokszorosát mérték. Ez a bizonytalanság különösen veszélyessé teszi a problémát.

Az egyenletes kelés és a stressz szerepe

A fertőzés súlyosságát jelentősen befolyásolja az állomány fejlettségének egységessége. Az egyenletes kelés lerövidíti a fogékony időszakot. Ha azonban az állományban elhúzódó virágzás tapasztalható, a fertőzési kockázat jelentősen nő. Az aszály és a hősokk nemcsak a termést csökkenti, hanem a toxintermelést is sokszorosára növelheti. A vízellátás, a talajművelés minősége és a felső talajréteg vízáteresztő képessége ezért kulcskérdés.

A megelőzés itt nem jelszó, hanem gazdasági érdek.

A számok nem hagynak kétséget

Az elmúlt évek adatai alapján az aflatoxin előfordulása nem véletlenszerű, hanem visszatérő jelenség. Egyes években extrém értékeket mértek, egyedi mintákban akár a megengedett határérték százszorosát is.

Az is látszik, hogy az egyes hibridek között jelentős különbség van. Vannak úgynevezett túltermelő és alultermelő genotípusok. Ez azt jelenti, hogy a toxinfelhalmozódás genetikailag befolyásolható tulajdonság.

Ez kulcsfontosságú felismerés.

A megoldás: rezisztencianemesítés

Vegyszeres védekezés gyakorlatilag nincs. A már szennyezett termény kezelése költséges, és csak részmegoldást ad. A valódi áttörést a rezisztencianemesítés jelentheti. Teljes immunitás nem létezik. A cél az, hogy csak alacsony vagy közepes kockázatú hibridek kerüljenek termesztésbe. Ez önmagában képes lenne a toxinkárokat akár felére csökkenteni.

Az ellenállóság azonban nem mérhető egyetlen év vagy egyetlen helyszín alapján. Többéves, több termőhelyes vizsgálatok szükségesek, hasonlóan a termőképesség értékeléséhez. A kutatás már rendelkezik olyan módszertannal, amely stabilan képes azonosítani az alacsony toxintermelésű hibrideket. A kérdés most már nem a tudományos háttér, hanem a következetes alkalmazás.

Nemcsak növénytermesztési kérdés

Az aflatoxin nem pusztán agronómiai probléma. Hatással van az állattenyésztés versenyképességére, a takarmányminőségre, végső soron pedig az élelmiszerbiztonságra. A megelőzés mindig olcsóbb, mint az utólagos kármentés. Ha a kezelendő árumennyiség csökken, az önköltség is mérséklődik, és javul a piaci pozíció.

A kukoricatermesztés jövője ma már nem választható el a klímaadaptációtól, a vízgazdálkodástól és a genetikai fejlesztéstől. A kérdés nem az, hogy lesznek-e aflatoxinos évek. Hanem az, hogy felkészülten várjuk-e őket.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu