Akácosban is találhatunk gombát

• Jó hírek
• 2025. szeptember 30.
• 6
• 0

Gombákkal gyakran találkozhatunk az akácosokban is, hiszen néhány gombafajunk elviseli ezeket az extrém körülményeket. Néhányuk kimondottan ilyen erdőkben honos, amit a nevük is mutat.

A fehér akác: nem őshonos, mégis meghatározó fája a magyar tájnak

Magyarország erdeinek jelentős részét fehér akác alkotja – ez a fa szinte összenőtt a hazai táj képével. Ennek ellenére nem őshonos faj, eredetileg Észak-Amerika keleti részéről származik. Európába Jean Robin francia királyi kertész hozta be 1601-ben – az ő nevéből ered a fa tudományos elnevezése is: Robinia pseudoacacia.

Az akác hazai elterjedésének két kiemelkedő alakja Krámer György orvos és Tessedik Sámuel szarvasi lelkész volt. Tessedik 1767-es érkezésekor Szarvason csupán egyetlen akácfa állt, amely még a gabonásverem égetését is túlélte. Ebből Tessedik arra következtetett, hogy a fa rendkívül szárazságtűrő, ezért előszeretettel kezdte ültetni – és másokat is erre ösztönzött, különösen mivel elhivatott méhész volt.

A tömeges akácültetés a 19. században kezdődött: például 1830 és 1848 között a mezőhegyesi kincstári birtokon 750 hektárt telepítettek be, míg Ásotthalmon 1863-ban már 2520 hektárt. Az 1958-as adatok szerint már 201 ezer hektár akácerdő volt az országban, ami akkor az erdőterület csaknem 16%-át tette ki.

Ma hazánkban található Európa legnagyobb kiterjedésű akácosa: több mint 500 ezer hektár – több, mint amennyit a kontinens összes többi országában együttesen találunk. Emiatt az akácot gyakran magyar fafajként tartják számon világszerte.

Az akác előnyei és hátrányai

A fehér akác gyorsan nő, akár 20–30 méter magasra is megnőhet. Rövid vágásfordulóval (25 év) jól termeszthető, különösen meleg, homokos talajokon, de ezekből gyorsan ki is meríti a tápanyagokat. Sajnos más fajt nem tűr meg maga mellett, magjaival és gyökérsarjaival agresszívan terjed.

Bár az akác jó mézelő és gazdaságilag hasznos, ökológiai szempontból szegényes: aljnövényzete ritka, jellemzően csak néhány nitrogént kedvelő gyomnövény képes megélni a gyökereinél jelen lévő nitrogénmegkötő baktériumok miatt – például a csalán, a bodza, a ragadós galaj vagy a vérehulló fecskefű. A gyenge növényzet természetesen az állatvilág sokféleségére is hatással van, így akácosaink biodiverzitása alacsony.

Gombák az akácosban – több, mint gondolnánk

Bár az akácerdők élővilága szegényes, néhány gombafaj kifejezetten jól alkalmazkodik ezekhez a viszonyokhoz. Sőt, vannak fajok, amelyek kifejezetten az akácosokhoz kötődnek – ezt nevük is tükrözi.

1. Akácpereszke (ehető)

Májustól októberig gyűjthető, jól felismerhető faj. Kalapja 5–12 cm átmérőjű, kezdetben domború, később bemélyedő. Jellemző rá a sárgás pikkelyezettség és a fehér lemezek. Húsa vastag, lisztes ízű, de hasonlít a mérgező citromgalócára, így csak biztos azonosítás esetén fogyasztható!

2. Akáccsiperke (ehető)

Kalapja 5–10 cm-es, fiatalon félgömb alakú, majd középen benyomottá válik. Lemezei sűrűk, de nem érik el a tönköt, idővel feketésbarnává válnak. Húsa fehér, vékony, kellemes csiperkeillatú, de idősebb példányai már élvezhetetlenek lehetnek.

3. Szekszárdi csiperke (ehető)

Leginkább akácosok szélén, réteken, legelőkön fordul elő. Kalapja 4–8 cm, középen mélyedő. Lemezei fiatalon borvörösek, később csokoládébarnák. Ismertetőjele, hogy a lemezek széle mindig fehér. Húsa kemény, enyhén mandulaillatú.

4. Mezei szegfűgomba (ehető)

Ez a közkedvelt gomba akácosban is megél. Kalapja 2–5 cm-es, nedvesen sötétebb, szárazon világosabb (higrofán). Lemezei ritkásak, tönkje hosszú és vékony. Aromás íze és illata miatt kiváló fűszergomba.

Tanulság: kincsek a szegényesnek tűnő tájakon is

Bár az akácosok ökológiai értéke korlátozott, érdemes nyitott szemmel járni, hiszen ezekben az erdőkben is értékes, ehető gombákra bukkanhatunk. Ugyanakkor ne feledjük:

🔸 Csak akkor fogyasszunk gombát, ha biztosan be tudjuk azonosítani!
🔸 Zsákmányunkat mindig mutassuk meg szakértőnek!
🔸 Gombát ne gyűjtsünk műanyag zacskóba – használjunk kosarat vagy papírzacskót.
🔸 Ne keverjük össze az ismeretlen és ismert gombákat – egyetlen mérgező példány is veszélyes lehet.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság