Átlépte az 5000 főt a MATE hallgatói létszáma

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2025. szeptember 10.
• 4
• 0

Az ötödik tanév kezdődött meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, ahol a doktori képzésben résztvevők, a külföldi hallgatók, szakmérnöki képzésben résztvevők, és a pótfelvételisek száma átlépte az 5000 főt, ami minden korábbi rekordot megdöntött.

A nemrégiben magas állami, ”Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat” kitüntetésben részesült Dr. Gyuricza Csabát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektorát kérdezte a magyarmezogazdasag.hu az intézmény fennállásának ötödik évét érintő felvételi számok, valamint az agrár-felsőoktatás alakulásáról, és többek között arról, hogy miként lehet közelebb hozni a mezőgazdasági képzést a 21. századi fiatalsághoz.

– Milyenek a tapasztalatok az Egyetem idei felvételi számai kapcsán?

– Az ötödik tanév kezdése valóban jó alkalom arra, hogy mérleget vonjunk az elmúlt évek tapasztalataiból. Amikor létrejött a MATE, legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy azokat az erőforrásokat, amelyek a magyar agrár-felsőoktatásban rendelkezésre állnak, egységesítsük és a magyar vidékfejlesztés javára fordítsuk. Hogyha számszerűsíteni szeretnénk az elért eredményeket, akár a kutatás-fejlesztés, akár az innováció területén, és a hallgatóságra kiélezve kérdezi: nagyon jól sikerültek az elmúlt évek. A jogelőd intézmények egykori hallgatói felvételi létszámait tekintve lényegesen kevesebb jelentkezőről számolhatunk be, mint az egységes MATE esetében. Az idei rendes felvételi eljárásban 3300 hallgatót vettünk fel. Hogyha a doktori képzésben résztvevőkkel, a külföldi hallgatókkal, szakmérnöki képzésben résztvevőkkel, pótfelvételisekkel kiegészítjük, akkor átlépjük az 5000 főt, amely minden eddigi rekordot meghalad.

A mennyiség mellett kiemelendő a minőség kérdése. Kitűzött célunk volt az elmúlt években, hogy a minőséget is javítsuk.

– Ezzel kapcsolatban milyen stratégiát követ az Egyetem?

– Alapvetően két stratégiát követünk. A mezőgazdaság megítéltségét javítjuk, és bemutatjuk azt annak érdekében, hogy minél több jó képességű fiatal válassza az agrárképzéseinket. Nyilván az egyetemek vonzerejének növelése fontos. Másik módszerünk, hogy folyamatosan igyekszünk emelni a felvételi ponthatárokat. A társintézményeket, különösen a zászlóshajó-szakokat tekintve, 60-80 ponttal magasabb ponthatárokkal hirdettük meg a képzéseinket. Ez egy jelentős különbség, mely természetesen kockázatot is hordoz magában. Mi szerencsére teljesítettük a növekedést mind mennyiségi, mind minőségi fronton. Az így bekerülő, kiváló képességű hallgatókból képezhetünk olyan színvonalas mérnököket az ágazat számára, akik képesek kiaknázni a magyar mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Ez a filozófia határozza meg a munkánkat.

– Hogyan tehető vonzóvá az agrárium a 21. századi ifjúság számára?

– Az elmúlt évtizedeket tekintve elmondható, hogy az agrárpálya sosem volt egyszerű helyzetben, különösen abban az időszakban, amikor a presztízse lejtőre került. Azt mondhatom, hogy most szerencsés csillagzat alatt állunk, mert több dolog is a kezünkre játszik. Egyrészt javult a társadalmi megítélés, és ebben a járványos időszak is szerepet játszott, amely felértékelte az élelmiszert, az élelmiszer-termelést, mint járulékos hatás. Emellett olyan átfogó, dinamikus fejlődés zajlik a mezőgazdaságban, amely népszerűvé, trendivé teszi azt a fiatalok számára. Hogyha sikerül megfelelően kommunikálni ezeket az új vonalakat, akkor várható a siker.

Az Egyetemnek feladata a fiatalabb korosztály, sőt, valójában a legkisebbek megszólítása.

A mezőgazdaságban megjelenő, átformáló társtudományok, az informatika és a dróntechnológia hatásai most is érvényesülnek, s az összefonódások még nem fejeződtek be. Ezek jól értelmezhetőek az ifjúság számára. Ha jól végezzük a munkánkat, sok fiatalt itthon tarthatunk, és ez hosszú távon hazánk érdeke is.

– Sokszor hallhatjuk: túlképzés van az agráriumban, nem kell több szakember. Hogyan értékeli ezt a felvetést?

– Ennek épp az ellenkezőjét tartom igaznak. Magyarországon a mezőgazdaságban munkát vállalók kevesebb mint 10%-a rendelkezik diplomával. Ez messze elmarad az európai uniós átlagtól. Az ágazat számára sok szakemberre van szükség, és ez számos esetben abból fakad, hogy a mezőgazdaságot leszűkítik az állattenyésztésre és a növénytermesztésre, s nem látják azokat a szakmákat, amelyek a határterületeken helyezkednek el. Jóval szélesebb az elhelyezkedési lehetőségek spektruma: agrártudásra szükség van a közigazgatásban, az oktatásban, a banki szférában. Ebben az összefüggésben nehéz értelmezni a pályaelhagyás fogalmát is.

– A gazdasági-politikai-klimatikus környezet intenzív változása jelentős kihívásokat, megoldandó feladatokat hoz az agrár-felsőoktatás számára. Hogyan tudja megoldani, hogyan tud a gyakorlat számára hasznos szakembereket felkészíteni a felsőoktatás?

– Ez egy hatalmas feladat az egyetemek számára. Robbanásszerű fejlődés zajlik az agráriumban, amiben az egyetem lehetőségei korlátozottak. Az együttműködés és összefogás azok, amelyek segítenek abban bennünket, hogy előre haladjunk. A tudás elévülési ideje nagyon sebes, és csak akkor tarthatjuk naprakészen, hogyha az ágazat szereplőivel napi szintű kapcsolatot tartunk fenn tanácsadó testületek, új szakok indítása, gyakorlati képzés, valamint partnergazdasági kapcsolatok révén, hiszen ezek a naprakész tudás forrásai, mely információk beépíthetők az oktatásba. A működőképes egyetemek esetében pontosan ez a logika érhető tetten.

– Ki marad talpon az agráriumban Ön szerint ilyen körülmények között?

– Ha valaki naprakész tudással rendelkezik, akkor nem lehet problémája. Az egyetem lehetőséget kínálhat arra, hogy az univerzális ismerettömeget átadja, mely révén a hallgatók jövendőbeli szakmájuk gyakorlása során komplex hozzáállást alakíthatnak ki. Olyan tehetséggondozási rendszert is felépítettünk, amely korábban nem volt jelen a magyar agrár-felsőoktatásban. Ennek elengedhetetlen elemei a továbbképzések, felnőttképzések.

– Az Egyetem milyen módon támogatja a legkorszerűbb ismeretek átadását?

– Intézményünk fontos küldetése, hogy azokra a kihívásokra reagáljon, amelyek az agráriumban nehezítik a munkát és feladatot jelentenek. Ilyen a klímaváltozás, az új technológiák megjelenése, a precíziós gazdálkodás. Ezek kapcsán

Ilyen a nemrégiben megjelent és büszkeséget jelentő ,,Precíziós gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben” című átfogó kiadvány, több mint 700 oldallal. A klímaváltozás kihívásainak leküzdésében elengedhetetlen és egyben hiánypótló kötetet vehet kezébe az olvasó.

– Mely agrárszakok voltak a legnépszerűbbek idén?

– A mezőgazdaság legmeghatározóbb területei a legnépszerűbbek. Az élelmiszer-, agrár- és tájépítészmérnök mellett egyre több diákot vehetünk fel az állattenyésztési szakra, ami nagyon fontos az ágazat szempontjából. A mezőgazdasági gépészmérnök mellett az agrárközgazdász szak is egyre nagyobb vonzerővel bír. Szerencsére az ágazat minden területének megvannak a zászlóshajószakjai.

– Hogyan alakult a nemek megoszlása a jelentkezés során?

– Egykor, amikor a termelésnek, állattenyésztésnek képzett szakembereket az agrárium, meglehetősen férfias szakmának számított. Mára ez jelentősen megváltozott: a felvett hallgatók tekintetében 50% körüli megoszlás figyelhető meg. Már a gépészmérnöki szakon is szép számmal jelennek meg hölgyek…

Forrás: magyarmezogazdasag.hu