Az állategészségügy az élelmiszerlánc megbízhatóságának is alapfeltétele

Megosztás:
Forrás: MTI

Az állategészségügy nem csupán a gazdasági állatok jólétének, egészségének biztosítását jelenti, hanem a teljes élelmiszerlánc megbízhatóságának alapfeltétele – hangoztatta Nagy István agrárminiszter Budapesten, az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján.

A tárcavezető azt mondta, az állatorvosok egyszerre óvják az állatok és az emberek jólétét, kulcsszerepet játszanak a környezet védelmében, a kutatásban, az élelmiszerbiztonságban és a közegészségügyben.

Nagy István kiemelte: csak egészséges állatállományból készülhet biztonságos és jó minőségű élelmiszer, így az sem véletlen, hogy a szakma figyelme egyre inkább az élelmiszerlánc biztonsága felé fordult.

Mint mondta,

a globalizált világban és a gyorsan változó élelmiszertermelés korszakában még inkább felértékelődött az állategészségügy jelentősége, az állatorvoslás nemzetgazdasági jelentőséggel bír.

Az állatorvosok szakértelme stratégiai erőforrás is: hozzájárul a külkereskedelem egyensúlyához, a gazdasági növekedéshez és a nemzetközi kapcsolatok megerősítéséhez, így az állategészségügybe fektetett tudás és erőforrás megtérül – hangsúlyozta.

Kiemelte, az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégibb állatorvosképző intézménye, amely ma is őrzi hazai és nemzetközi tekintélyét.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy a magyar felsőoktatás a világ élvonalában van, az elmúlt évtizedben mintegy 600 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a felsőoktatásban, a következő években pedig további 1300 milliárd forint jut erre a célra.

Nagy István szerint nagy jelentőséggel bír, hogy egyre több fiatal választja az agrárképzéseket. Ezen a területen közel 30 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.

Kitért arra is, az új betegségek, kórokozók megjelenése folyamatos kutatást és felkészülést igényel. A tudományos eredmények segítik a diagnosztikai módszerek és vakcinák fejlesztését, és beépülnek a járványvédelmi intézkedésekbe. Ezért utóbbi sikere nemcsak a megfelelő igazgatási döntéseken, hanem a tudományos és gyakorlati tapasztalatok integrálásán is múlik – tette hozzá.

Nagy István azt mondta, az állatorvosi képzés és kutatás színvonala fontos mérce, és ennek a mércének felelt meg az ország, amikor tavasszal sikeresen megfékezték a ragadós száj- és körömfájás járványt, amiért a magyar állategészségügy nemzetközi elismerést vívott ki.

A tárcavezető egyúttal köszönetet mondott az egyetem vezetésének, a hallgatóknak, hogy tevékenyen vettek részt a járvány leküzdésében.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy akkor jó egy egyetem, ha a diákjai, oktatói, kutatói büszkék rá, és a nemzet büszke rá.

„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad és teljesítményt jelöl, identitást ad” – fogalmazott.

Hozzátette, immár 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában a korábbi hét helyett, „az egyetemeink felpörögtek, dinamikusak, identitásuk van, büszke diákjaik, tanáraik vannak és méltán büszke rájuk a nemzetünk”.

Mint mondta, „hozzáférési fordulat” történt a felsőoktatásban, hiszen harmadik éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba, és folyamatosan nő az állami ösztöndíjas helyek száma is, 2022 óta tizenötezres ez a bővülés.

„Az eredményeket látjuk, pedig óriási ellenszélben, viharban kell állnunk a sarat, az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával, idetelepített besúgókkal, árulókkal küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen”

– fogalmazott az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy a felsőoktatási modellváltás után 10-ből 6 diák a nemzetgazdasági szempontból kiemelt területekre nyert felvételt, 67 százalékkal nőtt a vállalati bevételek száma, 50 százalékkal nőtt az egyetemi publikációs teljesítmény, a szabadalmak száma pedig egy év alatt 35 százalékkal emelkedett.

A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli – hangoztatta, hozzátéve, hogy az elkövetkező években 1300 milliárd forint jut egyetemfejlesztésre, a cél az, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ és Európa legjobb száz egyeteme között.

Sótonyi Péter, az egyetem rektora arról beszélt, hogy az intézmény közel kétszázötven éve töretlenül vallott alapelvei nem változtak: olyan állatorvosokat képeznek, akik az állatorvosi hivatás bármely területén megállják a helyüket.

Az egyetemen az elmúlt időszakban számos jelentős fejlesztés történt, és a megújulás folyamata még nem ért véget, a rekonstruált épületek „újra régi fényükben ragyognak”, de falai között már a huszonegyedik század technológiai színvonala rejlik – hangoztatta.

A rektor köszöntötte az 50, a 60 és a 65 éve végezetteket. Mint mondta, ők élő tanúi egy kornak, amikor a hivatás nem csupán szorgalmat, hanem bátorságot, jellemet és olykor civil kurázsit is kívánt. Értékrendjük ma is példát mutat a fiatal hallgatóknak – tette hozzá.

Sótonyi Péter azt mondta, az állatorvosi hivatás nem csupán szakma és megszerzett tudás, hanem küldetés és szolgálat is. Ez különösen jól látható olyan időszakokban, mint a mostani, amikor újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás vírusa.

„Ebben a helyzetben az állatorvos szerepe nem áll meg a rendelő ajtajánál, hiszen ő az, aki megfigyel, dönt, irányít, kommunikál az idő- és társadalmi nyomás alatt”

– tette hozzá a rektor. Azt mondta, büszkeséggel tölti el, hogy az egyetem felsőbb éves hallgatói is aktívan részt vállaltak a járványügyi védekezésben.

Sótonyi Péter kitért arra, hogy az egyetem az európai állatorvosképzés élvonalába tartozik, ami azt igazolja, hogy a hagyományos oktatási modelljük értéket képvisel a gyorsan változó világban.

Megosztás:
Előző cikk Stabilizált hipoklórossav – modern megoldás a fertőzések elleni küzdelemben az állattartó telepeken Következő cikk A kormány 300 milliárd forintos fejlesztési programmal segíti a magyar élelmiszergyártókat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük