Az idei tavasz mutatja meg a gyümölcstermesztés forgatókönyvét

• Növénytermesztés
• 2026. március 1.
• 0

A hazai gyümölcstermesztés sorsa idén is a tavaszi fagyokon múlik, biztosat csak május közepétől lehet mondani.

A forgatókönyvet továbbra is a fagy írja

Az utóbbi években egyértelművé vált: a hazai gyümölcstermesztés sorsa nem ősszel, hanem tavasszal dől el. A döntő tényező a tavaszi fagy – vagy annak elmaradása.

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke és a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének vezetője az Agroinform online konferenciáján hangsúlyozta:

„Május közepéig, végéig felesleges a termést prognosztizálni.”

Addig valóban bármi lehet.

Tavaly gyenge alapokra jött a hideg

A 2024-es hosszú csapadékhiányos időszakok és a forró nyár már eleve gyengítették a rügydifferenciálódást. A virágzás sérülékenyebb állapotban indult. Április 7-én az ország mintegy 70 százalékán, másnap pedig a fennmaradó területek döntő részén is súlyos fagykár érte az ültetvényeket. Május 10-én az északkeleti országrészben – ahol a hazai gyümölcsültetvények 50–60 százaléka található – újabb lehűlés érkezett.

Az eredmény:

• kajszibarack, őszibarack, cseresznye esetében 80–90 százalékos kiesés,
• almából 70–75 százalékos csökkenés,
• szilvából 50 százalékos veszteség.

Almából történelmi mélypont, mégsem emelkedtek az árak

Almából mindössze 170 ezer tonna termett. Ez fele az előző évinek, és töredéke a lehetséges potenciálnak. Ebből 77 ezer tonna került léüzemekhez – ilyen alacsony mennyiségre korábban nem volt példa. A feldolgozókapacitások negyedére sem volt elegendő az ipari alma.

Mégsem jöttek magas árak.

Ennek oka a nemzetközi piac: Európa más országaiban, különösen Lengyelországban jó termés volt. Amikor a lengyel alma 160 forintos áron jelent meg, a hazai 220–240 forintos termelői ár nem tudott megmaradni.

Meggy: az ellenkező példa

Meggyből ugyan 65–70 ezer tonnás potenciálból 40 ezer tonna realizálódott, az árak mégis rendkívüli mértékben emelkedtek. A korábbi évek 300 forintos termelői átlagára helyett tavaly az ár az 1000 forintot közelítette kilogrammonként. Ennek oka, hogy a meggypiac viszonylag zárt, és a fő termelő országok – Lengyelország, Szerbia, Törökország – szintén súlyos fagykárt szenvedtek.

Alacsony termés találkozott alacsony készlettel.
Az eredmény: extrém árrobbanás.

Idén nagy termés is jöhet – de…

Egy gyenge év után a fák általában erősebb virágrügyeket hoznak, ami kedvező alap a jó terméshez. Ha nem érkezik jelentős lehűlés, akár kifejezetten erős szezon is lehet. De egy-két éjszakai fagy teljesen átírhatja a hazai és akár az európai piacot is.

A szállított faggyal szemben nincs hatékony védelem

Fontos különbséget tenni a kisugárzási és a szállított fagy között. A kisugárzási fagy ellen bizonyos technológiák – fagyvédelmi öntözés, szélgépek – működhetnek.

A széllel érkező, sarkvidéki eredetű lehűlés ellen azonban gyakorlatilag nincs hatékony eszköz.

A fagyvédelmi öntözéshez hektáronként óránként 40–50 köbméter vízre lenne szükség. Ez a magyar ültetvények kevesebb mint egy százalékán adott. Ha pedig nem égetünk el hektáronként óránként 5–10 ezer megajoule hőenergiát, a fűtés sokszor csak költség, de nem megoldás.

A döntő hetek még előttünk vannak

A gyümölcstermesztés ma az egyik leginkább időjárásfüggő ágazat. A következő hetekben dől el, hogy az idei év a tavalyi mélypont után fordulatot hoz-e – vagy újabb nehéz szezont.

Biztosat csak május közepétől lehet mondani.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu