Agrárhírek
2026. november 13.
Új vírus terjed Európában: a szarvasmarhákat és a tenyészállományokat is veszélyezteti
Több mint egy tucat európai országban mutatták ki a Shamonda-vírust, amely elsősorban a szarvasmarhákat veszélyezteti. A fertőzés tejtermelés-csökkenést, vetéléseket és fejlődési rendellenességeket is okozhat, így az állattenyésztők számára komoly gazdasági kockázatot jelenthet. Franciaországban időközben az első emberi fertőzést is azonosították: egy súlyosan immunhiányos férfi agyvelőgyulladásban szenvedett, majd októberben elhunyt. A vírus szerepe a halálesetben egyelőre nem tisztázott.
2026. november 13.
Nem minden földön kifizetődő a direktvetés: a terméshozam is csökkenhet az új kutatás szerint
A talajművelés nélküli, úgynevezett direktvetés környezetvédelmi és talajmegőrzési előnyei régóta ismertek, alkalmazása azonban nem minden termőhelyen hozza a várt eredményeket. Egy kínai kutatócsoport 94 tudományos publikációt és 383 összehasonlítást feldolgozó elemzése szerint a direktvetés átlagosan 4,28 százalékkal alacsonyabb terméshozamot eredményezett a rotációs kapával végzett talajműveléshez képest. A különbség mértéke jelentősen függött a termesztett növénytől, a talaj tulajdonságaitól és a tápanyag-ellátottságtól.
2026. november 12.
Petrezselyemre hasonlít, de halálos méreg lehet: ősszel is felbukkanhat a foltos bürök
Könnyen összetéveszthető a konyhában használt petrezselyemmel, pedig rendkívül mérgező növény. A foltos bürök nemcsak tavasszal és nyáron, hanem ősszel is megjelenhet a kertekben, levelei pedig megtévesztően hasonlítanak több ehető zöldség- és fűszernövényéhez. Már kis mennyiség elfogyasztása is súlyos mérgezést okozhat, ezért különösen fontos, hogy felismerjük, és soha ne gyűjtsünk bizonytalan eredetű növényeket.
2026. november 11.
Újabb 47 vadgazdálkodási területet érintenek az afrikai sertéspestis miatti korlátozások
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a magyarországi vaddisznóállományban. A Duna mentén északi irányba húzódó járvány, valamint a Bács-Kiskun vármegyei Szeremle térségében azonosított újabb fertőzések miatt módosították a járványügyi besorolásokat. Bács-Kiskun és Tolna vármegyében összesen 47 újabb vadgazdálkodási egység került szigorúbb kategóriába. A Nébih a sertéstartókat, a vadászatra jogosultakat és a kirándulókat is fokozott óvatosságra inti.
2026. november 11.
Kisüzemi pályázat novemberben: mire elég 10 millió forint?
November 17. és 30. között ismét pályázhatnak a mezőgazdasági kisüzemek. A vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 10 millió forint lehet, és az elszámolható költségek maximum 85 százalékát fedezheti. A teljes támogatási összeg kihasználásához így közel 11,77 millió forintnyi elszámolható beruházás szükséges.
2026. november 10.
Interaktív erdő és rekordhalak: új családi látványosság épül a Dunakanyarban
Régi pajtából alakítanak ki interaktív családi élményteret Dömösön, ahol az erdő és a Duna élővilága is különleges bemutatót kap.
2026. november 9.
Megduplázódott az ázsiai lódarázsfészkek száma egy európai szigeten
Egyetlen év alatt több mint kétszeresére emelkedett az ázsiai lódarázsfészkek száma a La Manche csatornában található Guernsey szigetén. A hatóságok 2026-ban már 44 kolóniát azonosítottak, miközben tavaly még csak 17-et találtak. Az inváziós faj nemcsak a méhállományokra, hanem a helyi biológiai sokféleségre is komoly veszélyt jelent.
2026. november 8.
Gyümölcsfák a kertben? Ezeket a teendőket még a tél előtt érdemes elvégezni
Az őszi kerti munkák nem érnek véget a termés betakarításával és a lombhullással. A gyümölcsfákat ilyenkor is számos betegség és kártevő veszélyezteti, ezért fontos a lemosó permetezés, a fertőzött gyümölcsmaradványok eltávolítása, valamint a fiatal fák védelme a vadkárok ellen. Néhány egyszerű lépéssel már most sokat tehetünk a következő évi egészséges termésért.
2026. november 7.
Új lehetőség a cukorrépa-termesztésben?
Az őszi vetésű cukorrépa ígéretes eredményeket hozott Olaszországban. A közép-európai alkalmazáshoz még több vizsgálat kell.
2026. november 6.
MTA-jelentés: nem a JÉGER okozta az aszályt, de a jégkár elleni hatása is kérdéses
Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia vizsgálata az országos jégkármérséklő rendszerről. A szakértők egyértelműen megállapították, hogy a JÉGER nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályaiért, ugyanakkor a jégkárok mérséklésében betöltött szerepe sem igazolható érdemi mértékben. A rendszer évente mintegy kétmilliárd forintba kerül, ezért a jelentés alapján annak további működését és szabályozását is felül kell vizsgálni.- MTA-jelentés: nem a JÉGER okozta az aszályt, de a jégkár elleni hatása is kérdéses
- Kárt tett az időjárás a termésben? November 30-ig lehet kérni a kárenyhítést
- Gyümölcsfák a kertben? Ezeket a teendőket még a tél előtt érdemes elvégezni
- Visszaeső vásárlás, növekvő költségek: merre tart a gombatermesztés?
- Több talajszén, több termés? Mit mutat a mérés, és mit fed el az évjárat?
- Téli gépszerviz: mit mond az olajvizsgálat, amit az üzemóra nem?
