Február a palántanevelés kezdete a biokertben

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. február 13.
• 0

Ellenőrzött vetőmag, jó talaj, megfelelő fény és mértékletes öntözés – ezek az egészséges palánták alapjai.

Világszerte növekszik a biokertészkedés iránti érdeklődés. A háztartási kertészkedés globális piaca 2025-re közel 15,8 milliárd dolláros méretet ért el, miközben Európában az ökológiai gazdálkodás aránya 2023-ra az összes mezőgazdasági terület mintegy 11 százalékára nőtt.

Magyarországon ezzel párhuzamosan a formálisan nyilvántartott konyhakertek területe az ezredforduló óta jelentősen csökkent, ugyanakkor a bioművelésben álló földek aránya elérte a 6,4 százalékot, ami azt jelzi, hogy a környezettudatos termesztési szemlélet egyre erősebben van jelen.

Átalakuló kertészkedési szokások

Európában továbbra is erős hagyománya van a kertészkedésnek, egyes országokban – például az Egyesült Királyságban – a felnőttek közel fele rendszeresen műveli kertjét.

Magyarországon azonban a KSH adatai szerint a formálisan nyilvántartott konyhakertek területe az ezredforduló körül még több mint 100 000 hektár volt, 2020-ra viszont 5 000 hektár alá csökkent. Ez nem feltétlenül a kertészkedés eltűnését, inkább annak szerkezeti átalakulását tükrözi.

Ezzel szemben az ökológiai gazdálkodás térnyerése egyértelmű: 2023-ban Magyarországon 320 251 hektáron folyt ellenőrzött biogazdálkodás, és több ezer termelő dolgozik már ilyen módszerekkel.

Hogyan induljunk el februárban biomódszerekkel?

A magvetés sokak számára természetes első lépés, a palántanevelés azonban továbbra is kihívás. Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök, természetalapú termelési rendszerek szakértője és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete szerint a siker alapja a tudatos tervezés.

A palántanevelést érdemes:

• ellenőrzött forrásból származó, lehetőleg tájfajta biovetőmaggal kezdeni,

• februárban a lassabban fejlődő növényeket vetni,

• március–áprilisban a gyorsabb növekedésű fajtákat sorra venni.

Az egészséges fejlődéshez elengedhetetlen a laza, tápanyagban gazdag talaj, a tiszta eszközök és az állott esővízzel történő mértékletes, rendszeres öntözés. Ugyanilyen fontos a megfelelő hőmérséklet, a szabályozható páratartalom, a jó fényviszonyok és a szellőzés.

A szakértő hangsúlyozza: a palántanevelés türelmet igényel. A növények nem mindig igazodnak a terveinkhez, de a lassabb indulás gyakran erősebb, ellenállóbb állományt eredményez. A bioszemlélet egyik alapja a természet ritmusának elfogadása.

Házi praktikák és klímatudatosság

A régóta bevált módszerek ma is működnek. A tea-komposzt, a fokhagyma-ázalék, a tojáshéj vagy a csalánlé természetes módon segíthetik a palánták egészséges fejlődését.

A palántanevelés azonban nem csupán technikai kérdés. Az Európai Éghajlati Paktum célja, hogy minél többen felismerjék: a klímaváltozás hatásai ellen saját lehetőségeiken belül is tehetnek. Egy vegyszermentesen nevelt palánta, egy tudatos döntés a kertben is része lehet egy fenntarthatóbb jövőnek.

Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Bizottság kezdeményezése, amely az európai zöld megállapodás részeként jött létre. Olyan közösségi platformot kínál, ahol egyének, közösségek és szervezetek együtt léphetnek fel az éghajlatváltozás ellen, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon.

Forrás: Agroinform