Gyakorlati tájékoztató öntözéses gazdálkodáshoz

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. február 22.
• 0

A NAK 2026-ban is elérhetővé teszi az öntözési szolgalomról szóló útmutatót, amely gyakorlati segítséget nyújt gazdáknak és tulajdonosoknak.

Útmutató segíti az öntözési szolgalom megalapításában résztvevőket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2026-ban is elérhetővé teszi azt az útmutatót, amely gyakorlati segítséget ad az öntözési szolgalom megalapításához. A kiadvány nemcsak az öntözéses gazdálkodást folytató termelőknek szól, hanem azoknak az ingatlantulajdonosoknak és földhasználóknak is, akiket a szolgalom érinthet.

Az öntözés ma már nem pusztán technikai kérdés, hanem jogi és együttműködési feladat is.

Mit jelent az öntözési szolgalom?

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény vezette be az öntözési szolgalom jogintézményét. Ennek lényege, hogy a vízilétesítmény vízjogi engedélyese az öntözéshez szükséges vonalas létesítményt – például csatornát, vezetéket vagy más öntözőberendezést – olyan ingatlanon is elhelyezhet és üzemeltethet, amely nem az ő tulajdonában áll.

Fontos feltétel, hogy mindez ne zárja ki az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát. A szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben alapítja meg, és gondoskodik annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről is.

Ez a szabályozás egyszerre szolgálja az öntözés fejlesztését és a tulajdonosi jogok védelmét.

Kötelezettség és egyeztetés

A szolgáló ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles tűrni az öntözési célú vízilétesítmény elhelyezését és az ehhez kapcsolódó munkálatokat, amennyiben azok nem lehetetlenítik el az ingatlan rendeltetésszerű használatát.

Ugyanakkor a jogszabály hangsúlyozza az előzetes egyeztetés fontosságát. A kérelem benyújtása előtt a kérelmezőnek egyeztetnie kell az érintett tulajdonossal, valamint – ha van – a nyilvántartásban szereplő földhasználóval vagy erdőgazdálkodóval. A cél az, hogy a szolgalmi nyomvonal kijelölése a lehető legkisebb mértékben korlátozza az ingatlan használatát, és kizárólag a szükséges területet érintse.

Az együttműködés itt nem formai követelmény, hanem a későbbi viták megelőzésének eszköze.

Kártalanítás: nem mellékes kérdés

A szolgalom alapítása miatt a szolgáló ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti meg, amelyet a vízjogi engedélyes köteles megfizetni.

Ha a felek megállapodnak, a kártalanítás összegét szabadon határozhatják meg. Amennyiben nem jön létre egyezség, a jogszabály által meghatározott számítási képlet alapján kell megállapítani az összeget. Ilyenkor figyelembe veszik többek között az érintett terület nagyságát, adottságait, az igénybevétel jellegét és időtartamát.

Külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha a vízilétesítmény művelés alól kivett területen valósul meg: ilyenkor a tulajdonost egyszeri kártalanítás illeti meg.

A kártalanítás mértéke minden esetben az adott ügy egyedi körülményei alapján, a hatályos jogszabályok alkalmazásával kerül meghatározásra.

Gyakorlat és jog kéz a kézben

Az öntözés fejlesztése a klímaváltozás korában egyre fontosabb kérdés. Ugyanakkor a beruházások csak akkor lehetnek sikeresek, ha a jogi háttér és az érintettek közötti együttműködés is rendezett.

A NAK útmutatója ebben nyújt kapaszkodót: segít értelmezni a szabályokat, tisztázni a szerepeket, és csökkenteni a bizonytalanságot.

Az öntözési szolgalom nem csupán jogintézmény, hanem eszköz arra, hogy a víz eljusson oda, ahol valóban szükség van rá – úgy, hogy közben a tulajdonosi érdekek sem sérülnek indokolatlanul.

Forrás: nak.hu