„Ha nincs víz, nincs élet” – Új vízgazdálkodási program indul a Tisza-völgyben

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. március 2.
• 0

Komplex vízgazdálkodási program indul a Tisza-völgyben és a Homokhátságon, hogy maradjon víz és élet az Alföldön.

„Ha nincs víz, nincs élet”

„El kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben” – hangsúlyozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a békésszentandrási duzzasztónál tartott sajtótájékoztatón.

A tárcavezető a Félhalmi-holtág tározási célú fejlesztésének projektindítóján arról beszélt: műszaki megoldásokkal kell biztosítani, hogy a térség vízellátása hosszú távon fenntartható legyen. Ennek részeként a Dunából is érkezhet víz a Tisza térségébe, a szükséges infrastruktúra kiépítésével.

Nagyléptékű vízmegtartó program

A miniszter szerint a terv készen áll egy nagyléptékű vízgazdálkodási program megvalósítására. Tiszalöknél, Kiskörénél és az Alsó-Tiszán is szükség van medertározó művekre, miközben a törökbecsei létesítmény már elkészült.

Kiemelt célterület a Homokhátság, ahol a víz nem gravitációs úton érkezhet, hanem szivattyúzással. Az ehhez szükséges energiát a tervek szerint napelemekkel termelt áram biztosíthatja.

A vízmegtartás nem csupán gazdasági kérdés. A miniszter kiemelte: ökológiai szempontból is kulcsfontosságú, hogy a térségben rendelkezésre álljon elegendő víz. A Vizet a tájba! program is ezt a célt szolgálja.

Csapadékhiány és süllyedő vízszint

Az Alföldön az elmúlt években jelentős csapadékhiány halmozódott fel. A miniszter szerint mintegy 400 milliméter csapadék hiányzik, a talajvízszint pedig már egy méterrel lejjebb húzódott.

A globális felmelegedés és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a vízvisszatartás ma már nem lehetőség, hanem szükségszerűség. Lantos Csaba arra is utalt, hogy Románia az elmúlt időszakban számos víztározót épített, amelyek jelentős mennyiségű vizet képesek visszatartani.

Agrármegye víz nélkül?

Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a békésszentandrási duzzasztó révén több mint 24 millió köbméter víz tározható a Hármas-Körös medrében, amely mintegy 1400 négyzetkilométeres területet érint.

Békés megye agrárjellegű térség, közel 427 ezer hektár mezőgazdasági területtel, ám ennek mindössze 7,3 százaléka öntözhető. A cél az öntözhető területek arányának növelése, hiszen öntözés nélkül egyre nehezebb biztosítani a termelés stabilitását.

Nem csak öntözésről van szó

A Félhalmi-holtág revitalizációjáról Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese beszélt. A fejlesztés a Kehop Plusz keretéből, 7,7 milliárd forintos forrásból valósulhat meg 2027 második féléve és 2029 vége között.

A szakember hangsúlyozta: nem pusztán öntözésfejlesztésről, hanem komplex vízgazdálkodási programról van szó. A cél a vízkészlet megőrzése, a tározókapacitás növelése és a rendszer korszerűsítése.

A holtág jelenleg csaknem egymillió köbméter víz tározására alkalmas, de a feliszapolódás miatt a kapacitás csökkent. A tervek szerint több mint 30 ezer köbméternyi földet és iszapot termelnek ki, amelyet egy külön megvásárolt területen helyeznek el. A szikkadást követően ott mintegy 50 ezer facsemetét ültetnek el.

Új szemléletre is szükség van

Gacsályi József szerint a vízgazdálkodásban nemcsak beruházásokra, hanem szemléletváltásra is szükség van. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság már most a korábbi belvízvédelmi szintek felett üzemelteti a rendszert.

„Nekünk is nagyobb bátorságra és kockázatvállalásra van szükségünk”

– fogalmazott.

A Tisza-völgy jövője nem csupán infrastrukturális kérdés. A tét az, hogy a térségben hosszú távon is megmaradjon a víz – és vele együtt az élet.

Forrás: MTI