Hagyma Klub – vöröshagyma szakmai napot tartottak Martfűn

• Agrárhírek
• 2025. február 4.
• 6
• 0

A korábbi évekhez hasonlóan idén is Martfűn tartották a Hagyma Klub immár hagyományos éves szakmai rendezvényét, a vöröshagyma szakmai napot.

A különböző fajták bemutatása és a termelési tapasztalatok megosztása mellett a nap során áttekintést kaptunk a hagymatermesztés általános helyzetéről és kihívásairól, a növényvédelmi aktualitásokról, a tárolhatóság és a tápanyag-utánpótlás összefüggéseiről, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által alapított Kiskultúrás Növényvédőszer-engedélyezési munkacsoport által engedélyokirat kiterjesztésre  tervezett, vöröshagyma termesztésben használható új növényvédő szerekről, illetve a várhatóan 2025 I. negyedévben kihirdetésre kerülő kertészeti gépberuházási pályázatról.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – mindössze néhány témára vonatkozóan foglaljuk össze a szakmai napon elhangzottakat.

Visszatekintés a 2024-es évre: a hagymatermesztés és kereskedelem helyzete és kihívásai

A vöröshagyma termőterülete bővült az elmúlt 2-3 évben, a területalapú támogatási igények alapján 2024-ben 1 800 hektár volt a hagyma termőterület, a betakarított termésmennyiség
90 ezer tonna körül alakult.

A kezdő hagymatermesztők 50 t/ha hozammal számolhattak, a tapasztalt profi termelők átlagos hozama 65-70 t/ha körül volt.

A korábbi évekhez képest viszonylag magas tavalyi hagyma ár sok gazdát ösztönzött hagymatermesztésre. Jellemzően dinnyetermesztők illesztették be a hagymát vetésszerkezetükbe, kihasználva meglévő áruházlánci beszállítói kapcsolataikat. Ennek megfelelően elsősorban Békés vármegyében volt területnövekedés, illetve Csongrád-Csanád vármegyében Makó és Pitvaros környékén jelentek meg új termelők.

A vöröshagyma termesztése csak profi termelés és korszerű, magas hozamú fajták használata mellett jövedelmező. Ennek következtében újra felértékelődtek a nagyobb hozamú fajták. Ezek terméshozama azonban csak a megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása mellett – öntözött körülmények között és megfelelő tápanyagutánpótlással – éri el a genetikai potenciáljukat.

A 2024-es év egyik meghatározó kihívása a magas átlaghőmérséklet által okozott hőstressz volt. A szakmai napon példaként bemutatott termesztési helyszínen folytatott mérések alapján 2024-ben nem regisztráltak légköri aszályt (amikor levegő nedvességtartalma 20% alá csökken), azonban míg 2022-ben és 2023-ban összesen egy-egy napon volt 27 °C felett az átlagos napi hőmérséklet, addig 2024 júliusában és augusztusában 14 ilyen szélsőségesen meleg nap volt. Ennek hatására jelentős súlyveszteség lépett fel, aminek következtében csökkentek a hozamok.

A 2024-ben tapasztalt magas hagyma árak az uniós hagymapiacon kivételnek számítottak, összességében az uniós tagállamokban alacsonyabb árszintek voltak jellemzők. Ennek megfelelően a 2024-es hagyma árak az elkövetkező szezonban feltehetően alacsonyabbak lesznek. A fogyasztói árak jellemzően az összes tagországban közel azonosak, ebből adódóan a jövőben elkerülhetetlen lesz a hazai hagyma árak uniós árszinthez történő igazítása. Versenyhátrányt okoz és kitettség a hazai termelők számára, hogy a többi tagországhoz képest nagyon magasak a termelési költségek.

A piac a hagyma mérete tekintetében eddig jellemzően a 5-7 cm közötti átmérőt preferálta, azonban az utóbbi időben a nagyobb, 7-8 cm átmérőjű hagymára is egyre nagyobb igény mutatkozik Ennél nagyobb, 8 cm feletti hagyma méretet csak speciális szegmensekben, így pl. a HORECA szektorban lehet értékesíteni.

Növényvédelmi kihívások és aktualitások

A tavalyi évben elsősorban a dohánytripsz (Thrips tabaci) és a hagymalégy (Delia antiqua) voltak a fő kártevők. A túlzott nitrogén kivitel, illetve a kalciumhiány következtében meglágyult szövetű leveleken pedig az alapvetően tárolási betegségként ismert, aszpergilluszos betegséget okozó Aspergillus niger okozott károkat.

Emellett az elmúlt években új betegségként jelent meg a vöröshagyma sztemfíliumos betegsége, amelyet másodlagos kórokozóként a Stemphylium botryosum, illetve a kifejezetten hagymaféléket megtámadó S. vesicarium okoz. A kórokozó elsősorban a fizikai behatások, illetve rágások, szúrások következtében sérült leveleket támadja meg nagy mértékben. A sztemfílium gombák kifejezetten a meleg időszak kórokozói, amely fejlődését és terjedését a meleg időjárás fokozottan segíti. Az aszkospórák tavasszal 10-21 °C között legalább 14 órás levélfelület nedvesség esetén szóródnak, a konídiumok pedig 15-32 °C között képződnek. A konídiumok csírázása 10-25 °C között, legalább 8 óra levélfelület nedvességnél történik. Minél hosszabb a levélfelület nedvesség és minél magasabb a hőmérséklet (20-25 °C) annál súlyosabb a fertőzés, és annál nagyobb az esélye a járvány kialakulásának. Ezt súlyosbítja, hogy 30°C esetén a növény védekezési mechanizmusa leáll.

A károsítók elleni védekezés egyre nagyobb kihívást jelent a szűkülő hatóanyagpaletta miatt. A NAK Kiskultúrás Engedélyezési Munkacsoport munkájának köszönhetően 2024-ben 6 készítmény engedélyokirat kiterjesztése történt meg hagymában. A munkacsoport a 2025-ös évre vonatkozóan is felmérte az igényeket és megkezdte az egyeztetést az újabb készítmények hagymában való alakamazhatósága érdekében.

Biológiai növényvédelem tekintetében a vöröshagymán károsító tripsz és hagymalégy ellen rendelkezésre állnak rovarpatogén fonálférgeket tartalmazó, növényvédőszerként regisztrált készítmények. Ezek előnye – a széles hatásspektrum mellett – hogy nem alakul ki rezisztencia és szermaradvánnyal sem kell számolni.

A talajból fertőző kórokozók, így a hagyma gyökérnyaki gombásodása ellen antagonista gombákat tartalmazó készítmények alkalmazhatók, amelyek a gyökereken megtelepedve kiszorítják a kórokozó gombafajokat.

Forrás: NAK / Dr. Kozak Anita, Filler Zsófia, Fodor Attila