Hatékony módszer mezei pocok ellen

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A T-fa olcsó és környezetkímélő módszer a mezei pocok elleni védekezésben, különösen korlátozott vegyszerhasználat mellett.

Időben kell lépni a mezei pocok ellen

A mezei pocok okozta károk mérséklése érdekében a védekezést nem lehet halogatni. A felszaporodó állomány rövid idő alatt komoly terméskiesést okozhat. A vegyszeres megoldások ugyan rendelkezésre állnak, de alkalmazásuk nagy körültekintést igényel, és számos területen korlátozott.

Az Agro-ökológiai Programban részt vevő területeken elsősorban mikrobiológiai készítmények használata támogatott, a növényvédőszer-lista pedig szűkített. Ez a pocokgyérítést is érinti. Különösen szigorúak az előírások a növényvédőszer-mentes méhlegelő, zöldugar és egyes parlagterületeken. Itt alapvetően tilos a vegyszeres beavatkozás, és ha mégis sor kerül rá, vis maior bejelentés szükséges, az eseti engedély másolatának csatolásával.

Agrotechnika: segít, de nem mindenható

A mezei pocok ellen a szántóföldeken agrotechnikai eszközökkel is lehet védekezni. A forgatásos talajművelés és a szántás csökkentheti az állományt. Ugyanakkor a forgatásos és a forgatás nélküli művelés kérdésében megoszlanak a szakmai vélemények. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai.

A tendencia azonban egyre inkább a forgatás nélküli talajművelés felé mutat. Ez környezetvédelmi és talajvédelmi szempontból kedvező lehet, ugyanakkor nem könnyíti meg a pocokpopulációk kordában tartását. Ráadásul a vetésváltás és a pihentetett területek – zöldugar, méhlegelő, lucerna, ideiglenes gyep – esetében a KAP és az AÖP előírásai miatt a beavatkozási lehetőségek eleve korlátozottak.

Természetes szövetséges: a ragadozó madár

Van azonban olyan megoldás, amely nem ütközik ezekbe a korlátokba, és még a környezetet is kíméli. A szántóföldek mentén ritkán találni fasorokat vagy természetes ülőhelyeket a ragadozó madarak számára. Ezt a hiányt pótolhatják az egyszerű, 2–3 méter magas T-alakú ülőfák, az úgynevezett T-fák.

Ezek pihenőhelyként és magaslesként szolgálnak az egerészölyvek és a vörös vércsék számára. A két leggyakoribb faj mellett időnként kékes rétihéják, kerecsensólymok vagy akár parlagi sasok is használhatják őket. A T-fáról a madarak jól belátják a megcsupaszodott tarlókat és lucernatáblákat, ahol a rágcsálók mozognak. A vadászat így hatékonyabb, a pocokállomány pedig természetes úton csökkenthető.

Ez a módszer olcsó, időtálló és környezetkímélő. Ráadásul a madarakat akár egész télen az adott területhez kötheti, ami segít megelőzni a tavaszi felszaporodást.

Fontos szabály a vegyszeres védekezésnél

Kiemelten fontos, hogy ha egy gazdálkodó mégis rágcsálóirtó csalétekkel védekezik, akkor a kezelés előtt a ragadozó madarak számára kihelyezett T-fákat el kell távolítani.

A felületkezeléssel érintett területekről az illetékes vadásztársaságot is értesíteni kell még a beavatkozás előtt. Ez nem adminisztratív teher, hanem a ragadozó madarak védelmének alapfeltétele.

Egyszerű eszköz, hosszú távú hatás

A mezei pocok elleni védekezés ma már nem kizárólag vegyszeres kérdés. A korlátozások és a környezeti szempontok miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a biológiai és természetközeli megoldások.

A T-fa nem látványos beruházás, nem technológiai újdonság. Mégis hatékony eszköz lehet ott, ahol a cél nem csupán az azonnali beavatkozás, hanem a hosszú távú egyensúly fenntartása.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük