Hazai sertéságazat: járványok, antibiotikum-használat és állatjólét

Megosztás:

Dr. Nemes Imre a Sertés Egészségügyi Akadémián összefoglalta a hazai sertéságazat kihívásait: járványok, antibiotikum-használat és állatjólét.

A hazai sertéságazat előtt komoly kihívások állnak: járványok, antibiotikum-használat, állatjólét. Dr. Nemes Imre főállatorvos a Sertés Egészségügyi Akadémia webináriumán összefoglalta a legfontosabb trendeket.

Járványügyi front: ASP és PRRS – magyar sikerek és tanulságok 🦠

Dr. Nemes Imre kiemelte az afrikai sertéspestis (ASP) hazai helyzetét. 2024-ben a vírus főként a vaddisznóállományban volt jelen, főleg az ország északi és keleti régióiban. Borsod-Abaúj-Zemplénben több száz fertőzött vaddisznót találtak, de a házisertés-állomány eddig elkerülte a tömeges fertőzést.

Amikor fertőzés előfordult, a hatóságok gyorsan reagáltak: egyetlen fertőzött telep körül 13 442 sertést kellett felvásárolni kártalanítás mellett, 1,3 milliárd forint értékben.” 💰

A szigorú intézkedéseknek köszönhetően az ASP terjedése kordában tartható maradt, példaként szolgálva más uniós országok számára.

A PRRS (sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma) felszámolása szintén mérföldkő: 2024 elejére Magyarország elérte a teljes PRRS-mentességet. 2024-től tilos az élő PRRS-vakcinák, 2025-től az inaktivált készítmények használata, ami a megelőzés és járványvédelem hangsúlyát erősíti.

Antibiotikum-használat: javuló trendek 💊📉

Magyarország látványos eredményt ért el az állatgyógyászati antibiotikum-felhasználás csökkentésében:

  • 2018–2022: 46%-os csökkenés (180,55 → 97,1 mg/PCU)
  • 2024: 89,6 mg/PCU, közel az uniós átlaghoz (88,5 mg/PCU)

A hosszú távú cél: 2030-ra a szint felére csökkenteni (59 mg/PCU).
A leggyakoribb készítmények (amoxicillin, doxiciklin, tiamulin, apramicin, neomicin) mind EU “D” kategóriás szerek, kevésbé kockázatosak, a kritikus humán készítmények aránya 4% alatt marad.

2026-tól csak azok az állatorvosok rendelhetnek bizonyos, kritikus hatóanyagokat, akik sikeresen elvégzik az erre a célra kidolgozott képzést.” 🏫

Állatjólét és piaci kilátások 🐷🌾

A hazai szabályozás fontos elemei: farokkurtítás és szegletfog-csípés rutinszerűen nem végezhető, csak indokolt esetben.
Dr. Nemes szerint a farokrágás megelőzésének kulcsa az ingergazdag környezet, pl. szalma, széna, fa vagy gombakomposzt, amelyek lekötik az állatok figyelmét és mérséklik az agressziót.

A tenyészkoca-állomány hosszú idő után növekedést mutat:

  • 2025-ben: 253 ezer tenyészsertés
  • Teljes létszám: ~2,9 millió

Az export is emelkedik: 2025 első 10 hónapjában 485 ezer élő sertés szállítása, 16%-os növekedés. 📦✈️

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük