Keresik a hőálló burgonyát Kínában

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2025. november 25.
• 7
• 0

Egy pekingi kutatóintézetben, a város északnyugati részén a molekuláris biológus Li Jieping és csapata hét, szokatlanul apró burgonyából álló fürtöt takarít be egy cserepes növényről, köztük egyet, amely mindössze fürjtojásnyi.

A század végére várható, jóval melegebb éghajlatot utánzó körülmények között nevelt burgonyák már most baljós képet festenek a jövő élelmezésbiztonságáról – számolt be a Reuters.

A kísérletek szerint a gumók mindössze átlagosan 136 grammot nyomtak, vagyis kevesebb mint fele akkorák voltak, mint a jelenleg termesztett burgonyák Kínában. Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a legnépszerűbb fajták gyakran kétszer akkorák, mint egy baseball-labda.

Kína a világ legnagyobb burgonyatermelője, és a növény kiemelt jelentőségű a globális élelmezés szempontjából is, hiszen más alapélelmiszerekhez képest jóval nagyobb hozamot ad. A burgonya viszont rendkívül érzékeny a hőstresszre, márpedig a klímaváltozás – amelyet elsősorban a fosszilis energiahordozók kibocsátása táplál – egyre magasabb átlaghőmérsékletet és szélsőségesebb időjárást eredményez: gyakoribb aszályokkal, heves esőzésekkel és árvizekkel.

A jövő élelmiszer-ellátására gyakorolt hatások vizsgálatára Li Jieping, a Nemzetközi Burgonyaközpont (CIP) pekingi kutatója hároméves kutatást vezet, amely a magasabb hőmérséklet hatásait elemzi. A vizsgálatok Kína két legelterjedtebb fajtájára fókuszálnak.

„Nagyon aggódom a jövő miatt” – fogalmazott Li. – „Ha a gazdák kevesebb burgonyát tudnak majd betakarítani, annak komoly következményei lesznek az élelmezésbiztonságra.”

Csapata három hónapon át olyan termesztőkamrában nevelte a növényeket, ahol a hőmérséklet 3 Celsius-fokkal haladta meg Hebei és Belső-Mongólia jelenlegi átlagát. Ezek a magasabban fekvő területek Kína burgonyatermelésének központjai.

Az eredmények, amelyek a Climate Smart Agriculture című lapban jelentek meg, riasztóak:

• a melegebb körülmények 10 nappal gyorsították a gumók fejlődését,

• ugyanakkor a terméshozam kevesebb mint a felére zuhant.

Mindeközben az ENSZ legfrissebb jelentése szerint, a jelenlegi klímapolitikák mellett a Föld átlaghőmérséklete akár 3,1 Celsius-fokkal is emelkedhet az iparosodás előtti szinthez képest 2100-ra, ami tovább fokozza a kockázatokat.

Az időjárási szélsőségek mind problémát jelentenek

Belső-Mongóliában a termesztők napok óta versenyt futnak az idővel, hogy a felhőszakadások előtt befejezzék a betakarítást.

„Az idei legnagyobb kihívás a rengeteg erős eső” – mondta Wang Shiyi telepvezető. – „Számos betegséget idézett elő, és nagyon lelassította a munkát.”

A hibridek fejlesztése és az új technológiák alkalmazása ezért egyre fontosabb: a Yakeshi Senfeng Potato Industry Company például aeroponikus rendszerekbe fektet be, ahol a növényeket levegőben, teljesen kontrollált környezetben nevelik.

Különösen nagy az igény a betegségekkel szemben ellenálló fajtákra, mindenekelőtt a burgonyavészt (fitoftóra) jobban tűrőkre. Ez a kórokozó okozta a 19. századi ír éhínséget is, és meleg, párás környezetben gyorsan terjed.

„Új, agresszívebb fitoftóra-törzsek jelentek meg, amelyekre a hagyományos védekezési módszerek alig hatnak” – figyelmeztetett Li Xuemin vezérigazgató.

A gazdáknak alkalmazkodniuk kell – gyorsan

A CIP kutatása része annak az együttműködésnek, amelynek célja a kínai gazdák felkészítése a melegebb és nedvesebb klímára. Li szerint a következő 10 évben elkerülhetetlen lesz az alkalmazkodás:

• korábbi, tavaszi ültetésre kell átállni a szokásos nyár eleji időpont helyett,

• vagy magasabban fekvő térségekbe kell költöztetni a termesztést, hogy elkerüljék a hőstresszt.

„Most kell elkezdeni felkészülni a klímaváltozásra” – hangsúlyozta Li. – „Ha nem találunk működő megoldásokat, a gazdák kevesebb termést takarítanak majd be, csökken a jövedelmük, a burgonya ára pedig megugorhat.”

Forrás: Magyar Mezőgazdaság, Reuters