Ideje tiszta vizet önteni a pohárba

Az eper és a szamóca szavakat a hétköznapi nyelvben sokan úgy használják, mintha ugyanazt jelentenék, valójában két teljesen különböző növényről és gyümölcsről beszélünk.
Bár mindkettő édes és finom, botanikai szempontból épp annyira különböznek, mint mondjuk a cseresznye és a meggy. Mi is az igazi különbség e két közkedvelt gyümölcs között – honnan származnak, hogyan néznek ki, hogyan termeszthetők, mire használják őket, és miért keverjük őket mégis állandóan össze?
Az eper – nem az, aminek elsőre gondolnánk
Az eper valójában nem az a piros gyümölcs, amit tavasszal az árusok pultjain látunk. Az eper ugyanis az eperfa gyümölcse – a legtöbben persze ezt már csak a nevéből ismerik, vagy épp akkor találkoznak vele, amikor a fa alatt parkoló autóra zúdul a ragacsos termés. Az eperfák (Morus nemzetség, legismertebb a Morus alba – fehér eperfa) lombhullató fák, amelyek a rózsavirágúak rendjébe, azon belül az eperfafélék családjába tartoznak.
Eredetileg Ázsiából származnak, legfőképp Kínából, de régóta meghonosodtak Európában is – Magyarországon például már évszázadok óta ültetik őket, gyakran árnyékadó fának, de gyümölcsük miatt is. A gyümölcs színe egyébként nemcsak piros lehet – a fajtától függően lehet fehér, rózsaszín, sötétlila vagy fekete is.
Ami különleges benne: ezek az apró, húsos bogyók nem is igazi bogyók, hanem összetett termések (szakszóval: szedertermések vagy sorosis). Ízük édes, néha enyhén savanykás, és frissen, szárítva, vagy lekvárként is megállják a helyüket.
A fehér és fekete eperfa Magyarországon a leggyakoribb, és nemcsak finom, de tápanyagokban is gazdag gyümölcsöt teremnek. C-vitamin, antioxidánsok, vas – mind megtalálható benne, ráadásul kalóriából sincs benne sok.

A szamóca – földön termő klasszikus
A szamóca, vagy ahogy sokan ismerik: földieper, szintén a rózsafélék családjába tartozik, viszont egészen más növény, mint az eperfa. A ma elterjedt kerti szamóca (Fragaria × ananassa) két amerikai vadfaj keresztezésével jött létre a 18. századi Európában: a virginiai (Fragaria virginiana) és a chilei szamóca (Fragaria chiloensis) összeházasításából született meg a jól ismert, zamatos gyümölcs. A szamóca évelő, alacsony termetű növény, amely indákkal terjed. Gyümölcse – bár piros és lédús – botanikai szempontból nem bogyó, hanem áltermés.
Ez azt jelenti, hogy amit piros, édes gyümölcshúsként eszünk, az nem maga a termés, hanem az úgynevezett vacok, amin kívül találhatók az apró magocskák – ezek a valódi gyümölcsök.

A szamóca íze fajtától függően lehet édes, savanykás, vagy ezek kombinációja, és gasztronómiai szempontból rendkívül sokoldalú: frissen, lekvárban, sütiben, turmixban, vagy fagylaltként is kedvelt. Magyarországon vadon is terem az erdei szamóca (Fragaria vesca), amely kisebb termést hoz, de az íze sokkal koncentráltabb. Ez volt egyébként az első szamócatípus, amit az emberek gyűjtöttek és termesztettek – a piacon azonban ma már szinte kizárólag a nemesített változat kapható.
Miért keverjük össze őket mégis állandóan?
A „magyar eper” szó eredetileg az eperfa gyümölcsére vonatkozott, de amikor a szamóca egyre népszerűbb lett – főleg a piros színe, illata és íze miatt –, az emberek egyszerűen átvitték rá az „eper” elnevezést is. Így alakult ki az a helyzet, hogy az eper valójában szamóca, legalábbis a hétköznapi beszédben.
Ezen nem segít az sem, hogy a boltokban sokszor „földieper” néven árulják a szamócát – ezzel csak tovább erősítve a keveredést.
Tápérték és konyhai felhasználás
Mindkét gyümölcs kiváló tápanyagforrás, de különböző hangsúlyokkal. Az eper (az igazi, fáról szedett) sok vasat, antioxidánst és C-vitamint tartalmaz, emellett alacsony a kalóriatartalma. A szamóca szintén kiemelkedő C-vitamin-forrás, emellett K-vitamint, folsavat és mangánt is tartalmaz – mindezt úgy, hogy közben frissítő, finom és diétás.
Gasztronómiai szempontból a szamóca viszi a prímet: sütemények, torták, szörpök, fagyik, turmixok alapeleme. Az eperfa gyümölcsét ritkábban látni a konyhákban, de például aszalva vagy lekvárként szintén különleges ízvilágot kínál– még ha kevesebben is használják.
Forrás: green.hu
- Az ázsiai lódarázs megjelenése Magyarországon – Segítse Ön is a védekezést!
- Az egész uniós agrár-élelmiszeripart tönkreteheti Ukrajna csatlakozása
- A magyar gazdák érdekeiért Brüsszelben tárgyaltak a NAK és a MAGOSZ vezetői
- A legjobbak közé került a magyar agrárvállalkozás
- Téli álomra készül a sündisznó, vigyázzunk rá!
- Minden idők legnagyobb haltelepítése várható
2025. június 14.
Csalók élnek vissza a Gondosórával
2025. június 14.
Ideje tiszta vizet önteni a pohárba
2025. június 14.
A 2025-ös pályázatra már lehet jelentkezni
2025. június 13.
Gödöllőre költözik a múzeum
2025. június 13.
A június kedvenc növénye: a levendula
2025. június 13.