Ilyet még biztos, hogy nem látott!

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2025. május 29.
• 4
• 0

Termesszünk a kertünkben mosogatószivacsot! Nem őrültünk meg, ez tényleg megvalósítható.

A mosogatószivacsok poliuretánból, poliamidból, poliészterből, színezőanyagokból és esetleg antibakteriális adalékanyagokból készülnek. Eleve nem hangzik jól, ráadásul a poliuretán gyártása kőolajat igényel, ami véges erőforrás és a kitermelése környezeti károkkal jár. Ráadásul a szintetikus szivacsok nem bomlanak le a természetben, így szerencsésebb esetben a hulladéklerakókban kerülnek, vagy mikroműanyagokra esnek szét, amelyek bekerülhetnek a talajba és a vizekbe.

Az csak tetézi a bajt, hogy élettartamuk viszonylag rövid, ezért a rengeteg elhasznált szivacs nagyobb hulladékmennyiséget jelent. Nem mellékesen ideális táptalajt jelentenek a baktériumoknak, és gombáknak, ezért rendszeres fertőtlenítésük, gyakori cseréjük elengedhetetlen.

Szerencsére akadnak természetes megoldások, hogy csökkentsük a „műanyagfogyasztásunkat”. Válasszunk környezetbarát, komposztálható kenderből, luffából, lenből, vagy jutából készülő növényi eredetű szivacsokat.

A szivacs(tök)termesztés módja

A luffa hasonlóan termeszthető, mint az uborka, vagy egyéb más kúszónövény. Kell neki egy jó erős támaszték, mert ez a tökféle akár kilenc méterre is feltekergődzhet. A fiatal, kis tökök ehetők, míg az érettek rostos belseje szivacsként szolgálhat.

Magjait vetés előtt egy napra áztassuk be langyos vízbe. A csírázáshoz a 20 °C feletti hőmérséklet az ideális, alacsonyabb hőmérsékleten elhúzódik a kelés. Április második felétől május közepéig-végéig érdemes elvetni.

Ha meg tudjuk oldani, akkor meleg, és kellően fényes helyen palántát is nevelhetünk, melynek magjait március végén- április elején vethetjük el, majd a fagyveszély elmúlta után ültethetjük ki. Hosszú tenyészideje miatt előnyös lehet megpróbálkozni vele, mert biztosabb terméséréssel kecsegtet.

A luffa erősen fényigényes növény, napi 6-8 óra háborítatlan napsütésre van szüksége. Bármi, ami túlzottan beárnyékolja, a virágzás, illetve a terméskötés kárára lesz. Támrendszer, vagy kerítés mellett egy méterenként alakítsunk ki komposzttal jól megpakolt fészkeket, három-négy magot vessünk egy-egy fészekbe, később a legerősebb egy-két növényt hagyjuk meg.
A szivacstök csemeték életük első időszakában különösen vízigényesek, megerősödve már strapabíróbbak, némi szárazságot is elviselnek. A legszárazabb időszakokban azonban szükségünk lehet öntözésre, de ez a talajtól, és a művelési módtól is függ. A növény erős főgyökere mélyre hatol és a felső 30 centimétert sűrűn átszövi oldalgyökereivel, így nagyobb területről tud vizet kinyerni. Ezért indulnak sokkal jobb feltételekkel a helyrevetett növények, hiszen életük első pillanatától kezdve a helyükön vannak, és gyökereikkel nyújtózkodhatnak mindenfelé, amerre csak kedvük tartja.

A laza, illetve közepesen kötött, mélyrétegű talajon érzi magát legjobban, a szélsőséges talajokon nem teljesít jól. A bő terméshez elengedhetetlen a magas páratartalom, a sok napfény és megfelelő vízutánpótlás. Növekedési időszakban érdemes kéthetente organikus tápoldattal is megitatni. A szivacsnak szánt terméseket teljesen meg kell érlelni, de azért az első fagyok előtt mindenképpen ajánlott betakarítani.

Így lesz a tökből mosogatószivacs

A megbarnult, száraz tökökről el kell távolítani a külső, kemény héjat. A héjtól megszabadulhatunk például úgy, hogy meggörgetjük egy sima felületen, közben némi nyomást gyakorolva rá, vagy érzéssel megkocogtatjuk, hogy összetörjön. Miután lehámoztuk a héjat, rázzuk ki a magokat, mossuk tisztára a rostos részt, vágjuk tetszőleges darabokra és hagyjuk megszáradni.

Kedvező időjárás, jó talajfeltételek, és megfelelő mennyiségű csapadék, vagy öntözés esetén már néhány jól gondozott növény biztosíthatja az egész évre elegendő szivacsmennyiséget. Persze ez attól is függ, mennyire van szükségünk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu