Jó virágzás, nagy kockázat: a fagy döntheti el az idei termést

• Növénytermesztés
• 2026. április 10.
• 0

Bár ígéretes a virágzás, a fagy május közepéig veszélyt jelent, így a gyümölcsösök sorsa idén is néhány hideg hajnalon múlhat.

Tavalyi sokk, idei bizonytalanság

A tavalyi év még most is élénken él a termelők emlékezetében. 2025 áprilisának elején egy sarkvidéki eredetű hidegbetörés érte el Magyarországot, amely nem egyszerű lehűlést hozott, hanem szinte megállíthatatlan, erős széllel érkező fagyot. A hagyományos védekezési módszerek ebben a helyzetben gyakorlatilag hatástalanná váltak.

Az Alföld több pontján, különösen Cegléd és Kecskemét térségében -10 Celsius fok alatti hőmérsékletet is mértek, ami a kajszi- és őszibarack-ültetvényekben teljes terméskiesést okozott. Más gyümölcsfajok sem úszták meg: a cseresznye és a meggy esetében 80 százalék feletti pusztulás volt jellemző, az alma pedig bár még nem virágzott, a károsodott rügyek miatt később jelentős terméshullással reagált.

A károk mértékét jól mutatja, hogy a FruitVeB felmérése szerint az ültetvények több mint harmadát érintette a fagykár, az Agrárminisztérium pedig országos vis maior helyzetet hirdetett. A veszteségek nagysága messze meghaladta a rendelkezésre álló kárenyhítési forrásokat.

Idén jók a kilátások – de csak papíron

Az idei év első ránézésre egészen más képet mutat. A tavalyi „pihenőév” után a fák megerősödtek, és országszerte kifejezetten intenzív virágzás figyelhető meg. Minden adott lenne egy erős, akár rekordközeli terméshez.

Csakhogy a természet nem igazodik a várakozásokhoz. Már április elején megérkezett egy újabb hidegbetörés, és a száraz levegő miatt a következő éjszakákban is fennmaradhat a fagyveszély. Tóth Tamás meteorológus szerint a kisugárzási fagyok különösen alattomosak, mert szélcsendes, derült időben alakulnak ki, és sokszor csak hajnalban okoznak komoly károkat.

A helyzetet az teszi igazán bizonytalanná, hogy a fagyosszentekig, vagyis május közepéig bármikor jöhet egy újabb hideghullám, amely akár néhány óra alatt lenullázhatja az addigi kilátásokat.

Megéri védekezni? Nem mindig egyértelmű

A kérdés minden évben ugyanaz: érdemes-e beruházni a fagyvédelembe?

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint az aktív védekezés csak bizonyos esetekben térül meg. Ha a hektáronkénti termelési érték nem éri el a 4–5 millió forintot, akkor a védekezés költsége könnyen felemészti a várható hasznot.

Ez azt jelenti, hogy sok termelő kénytelen mérlegelni: vállalja a kockázatot, vagy beruház egy drága rendszerbe, amely nem minden helyzetben működik.

A gyakorlatban: hogyan védekeznek a gazdák?

A Nyírségben gazdálkodó Kávássy László példája jól mutatja, mennyire sokrétű a védekezés. Tavaly az ültetvényének egy része teljesen megsemmisült, máshol is jelentős veszteséggel zárt. Az idei helyzet viszont más: most elsősorban kisugárzási fagyokkal kell számolni, amelyek ellen már van esély fellépni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy füstöléssel, talajnedvesítéssel és – ahol lehet – öntözéssel próbálják csökkenteni a károkat. A cél nem az, hogy „felmelegítsék” az ültetvényt, hanem hogy lassítsák a lehűlést és mérsékeljék a szövetkárosodást.

A védekezés azonban nem csak a fagyos éjszakákon kezdődik. A gazda már előző nyáron kálium-utánpótlással és szerves anyagok kijuttatásával készítette fel a növényeket, hogy ellenállóbbak legyenek a hideggel szemben. Ez egy lassabb, de sokszor stabilabb stratégia.

Ami a módszerek mögött van

A fagyvédelem nem egyetlen eszköz kérdése, hanem helyzetfüggő döntések sora. A legismertebb megoldások – mint a szélgépek, az öntözés vagy a fűtés – mind más körülmények között működnek hatékonyan.

A szélgépek például csak akkor érnek valamit, ha a magasabb légrétegekben valóban melegebb a levegő. Az öntözés rendkívül hatékony lehet, de csak megfelelő vízellátás és szélcsendes idő esetén. A fűtés pedig működik, de költséges és energiaigényes, ezért csak magas értékű kultúrákban reális.

A valóságban a legjobb eredményt gyakran a módszerek kombinálása adja, de ez már komoly beruházást és szervezést igényel.

A legnagyobb bizonytalanság: az időzítés

A gazdák számára talán a legnehezebb tényező nem is a hideg mértéke, hanem az, hogy mikor érkezik. Egy enyhébb fagy is végzetes lehet, ha a virágzás csúcsán jön, míg egy erősebb lehűlés kisebb kárt okozhat korábbi fenológiai állapotban.

Most minden adott egy jó évhez, de a végső eredményt még mindig néhány kritikus éjszaka döntheti el. Május közepéig tehát marad a bizonytalanság, és az a fajta feszültség, amit a termelők már túl jól ismernek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu