Kevesebb pénzt szán az EU a gazdálkodóknak 2028-tól

• Agrárhírek
• 2025. augusztus 5.
• 180
• 0

Az Európai Bizottság legújabb, 2028 és 2034 közötti hosszú távú költségvetési tervezete jelentős bizonytalanságot és felháborodást váltott ki az európai gazdálkodók körében, annak ellenére, hogy a területalapú támogatásokat 2034-ig garantálná.

A javaslat, amely radikális reformokat ígér a Közös Agrárpolitikában (KAP), súlyos kritikákat kapott, főként a várható forráskiesések és a rendszer átláthatatlansága miatt.

 

 

Kevesebb pénz és strukturális változások: A KAP jövője bizonytalan

Bár a Bizottság legalább 300 milliárd eurót (kb. 118 800 milliárd Ft) biztosítana a területalapú támogatásokra 2034-ig, az új költségvetési struktúra megnehezíti az összehasonlítást a jelenlegi agrárköltségvetéssel. Az EU Parlament agrárügyi bizottságában a képviselők máris élesen bírálták a javaslatot. Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség (DBV) elnöke ”a mezőgazdaság elleni támadásnak” és a KAP renacionalizálásának nevezte a tervezetet.

Ursula von der Leyen EU-elnök és Christophe Hansen agrárügyi biztos késéssel mutatták be a dokumentumokat Brüsszelben, ami belső vitákra utal a Bizottságon belül a „single-fund” megközelítésről és az EU új bevételeiről. A középtávú pénzügyi keret (MFF) összesen 2000 milliárd euró (kb. 792 000 milliárd Ft) uniós forrásból legalább 300 milliárd eurót (kb. 118 800 milliárd Ft) garantálna a mezőgazdasági jövedelemtámogatásokra. Ez körülbelül negyedével kevesebb, mint a 2021 és 2027 közötti időszakban rendelkezésre álló 387 milliárd euró (kb. 153 200 milliárd Ft). Fontos változás, hogy a falumegújításra szánt források a jövőben már nem tartoznának a KAP keretébe. Hansen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamok további forrásokat igényelhetnek Brüsszeltől, ha megfelelő agrárfinanszírozási intézkedéseket vezetnek be. Emellett az EU költségvetése a jövőben gyorsabban és erősebben alkalmazkodhatna az aktuális inflációhoz.

Degresszió és nyugdíjas gazdák: A változással érintettek köre

Az új támogatási időszakban bevezetésre kerülne a mezőgazdasági támogatások éles degressziója és felső határának korlátozása, mindezek a német gazdaságok mintegy 20 százalékát érintené. Azonban, ha a degresszió körülbelül 20 000 euró (kb. 7 920 000 Ft) alaptámogatás (fenntarthatósági jövedelemalap-támogatás) felett lépne életbe, a gazdaságok körülbelül 80 százaléka nem lenne érintett.

Újdonság a javaslatban, hogy a nyugdíjas korú gazdálkodók, akik nyugdíjat kapnak, elveszítenék a jövedelemtámogatásra való jogosultságukat, még akkor is, ha továbbra is gazdálkodnak. Ezzel az intézkedéssel az EU Bizottság a generációváltást kívánja felgyorsítani a mezőgazdaságban, és bővítené a fiatal gazdák támogatását. A kis termelők egységes támogatásának felső határát évi 3000 euróra (kb. 1 188 000 Ft) emelnék. Ez főként Lengyelország és egyes déli uniós tagállamok számos kisgazdaságának kedvezne.

Egyszerűsített költségvetési struktúra és új bevételek

Von der Leyen javaslata a költségvetési struktúra egyszerűsítésére, legalábbis egyelőre, áttört. Az EU költségvetése a jövőben mindössze három forrásból állna: egy nemzeti és regionális partnerségi alapból (NRP), amely magában foglalja az agrárköltségvetést is, egy versenyképességi alapból és egy külügyi és biztonsági alapból. Az MFF összesen közel 2 billió eurót (vagy 2000 milliárd eurót, azaz kb. 792 000 milliárd Ft) tesz ki. Ez az EU becsült bruttó nemzeti jövedelmének átlagosan 1,26%-a lenne 2028 és 2034 között, szemben a korábbi 1%-kal. Ennek ellenére a tagállamok terhei várhatóan nem nőnek, mivel az EU Bizottság új saját forrásokat javasol. Ezek közé tartozik egy európai vállalati adó (CORE), egy uniós dohányadó, valamint a kibocsátás-kereskedelemből és a szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusból (CBAM) származó nagyobb bevételek.

Kockázatok és ellenállás: A vita folytatódik

A mezőgazdasági és kohéziós politika kiadásai, összesen 865 milliárd euró (kb. 342 400 milliárd Ft), a jövőben a nemzeti és regionális partnerségi alapba (NRP) kerülnének. Minden tagállamnak nemzeti terven keresztül kellene lehívnia az uniós forrásokat. A jelenlegi kétpillérű struktúra – agrár-alap és vidékfejlesztés – megszűnne. A tagállamok hozzáférnének ugyanahhoz az összeghez, mint ma, de a területalapú jövedelemtámogatásokra vonatkozóan minimum- és maximumösszegek lennének érvényben. Hansen hangsúlyozta, hogy a tagállamok a minimális 300 milliárd eurónál (kb. 118 800 milliárd Ft) többet is lehívhatnak az NRP-alapból.

Az új versenyképességi alapot 409 milliárd euróval (kb. 162 000 milliárd Ft) töltenék fel. Ebből finanszírozhatók lennének beruházások a digitalizációba, dekarbonizációba, valamint a mezőgazdaságba, a biogazdaságba és a védelembe. A súlyos válságokra való rugalmasabb reagálás érdekében az EU Bizottság egy új válságkezelő eszközt is létrehozna, amely akár 400 milliárd euró (kb. 158 400 milliárd Ft) további hitelfelvételt is lehetővé tenne. A tervek szerint egy mezőgazdasági tartalék is segítené a gazdákat és stabilizálná a piacokat szükség esetén.

Brüsszelben az európai gazdálkodók már tüntettek az új költségvetési struktúra és az agrárköltségvetés csökkentése ellen. A Copa-Cogeca, az európai gazdaszövetségek és szövetkezetek ernyőszervezete, úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslata a finanszírozás egyetlen alapba történő centralizálására feloldhatja a KAP-ot egy szélesebb keretben, kevesebb fókusszal, kevesebb garanciával és közös vízió nélkül. Egy védett költségvetési sor nélkül a mezőgazdaság számára az európai agrárpolitika kártyavárként összeomolhat. Rukwied elnök kritizálta, hogy a Bizottság javaslata figyelmen kívül hagyja az európai és német agrárstruktúra sokszínűségét, és a direkt kifizetések kötelező degressziója és teljes korlátozása a mezőgazdasági és vidéki területek politikájának renacionalizálását jelenti.

A KAP-reformra vonatkozó javaslatokat már most pénteken először vitatják meg a Bizottság és a tagállamok között az Agrárügyi Különbizottságban (SAL). A hosszú távú uniós költségvetésről és a bevételi rendszerről szóló döntéshez az Európai Parlament előzetes jóváhagyása után egyhangú döntés szükséges. Az új saját forrásokhoz a tagállamok alkotmányos követelményeik szerinti jóváhagyása is szükséges. Többéves tárgyalások várhatók.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu