Magyarország fenntartja az ukrán agrártermékekre bevezetett importtilalmat

Megosztás:
Forrás: agrarszektor.hu

Brüsszel továbbra is az ukrán érdekeket fogja szem előtt tartani, ezért Magyarország továbbra is fenntartja a saját hatáskörben bevezetett importtilalmat – mondta az agrárminiszter az uniós tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése előtt hétfőn, a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Nagy István elmondta, hogy a szokásos halászati kvótákról szóló egyeztetések mellett napirenden lesz a 2027 utáni Közös Agrárpolitika környezeti feltételrendszere, az aktuális agrárpiaci helyzet, illetve az újonnan bemutatott generációs megújulási stratégia is.

Az agrárpiaci helyzet kapcsán a miniszter rámutatott: továbbra is erős a háború okozta bizonytalanság, miközben a dán elnökség az uniós gazdák problémáinak kezelése helyett arra kéri a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatokat Ukrajna uniós szabványokhoz való alkalmazkodásának támogatására. Mindez azt követően történik, hogy az Európai Unió a bizottság javaslatára jelentősen megemelte az Ukrajna felé biztosított importkvótákat – tette hozzá.

Hangsúlyozta: nem fogadható el, hogy Brüsszel az európai, köztük a magyar gazdák rovására segítse Ukrajnát.

„Arról kell beszélni, hogy például 35 ezer tonna ukrán méz milyen hatást gyakorol az uniós méhészetre, 120 ezer tonna baromfi az európai baromfiágazatra, vagy hogy az 1,3 millió tonna búza és a vámmentes kukorica milyen versenyhátrányt okoz az uniós termelőknek” – fogalmazott.

Mint mondta, szlovák és román minisztertársaival együtt a tanács elé terjesztik a múlt héten benyújtott levelüket, amelyben speciális védelmet kérnek a határ menti országok gazdálkodóinak az ukrán importtal szemben.

A 2027 utáni Közös Agrárpolitika kapcsán kiemelte: egyre nyilvánvalóbb, hogy a jelenlegi javasolt struktúra nem működőképes. A tervezett 20 százalékos forráscsökkentés nem fedezi a kitűzött célokat, és a rendszer nem összehangolható az eltérő logikájú terület- és állatalapú támogatásokkal.

Nagy István szerint ez a megközelítés nemcsak a gazdák megélhetését, hanem az élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja, ezért a KAP-ot meg kell őrizni külön költségvetéssel, kétpilléres szerkezettel és saját végrehajtási szabályokkal.

Végül kitért a bizottság generációs megújulási stratégiájára is. Bár a dokumentum fontos, hiszen Európa-szerte gondot okoz a gazdatársadalom elöregedése, a javaslat, amely szerint 2032-től megvonhatnák az alaptámogatást a nyugdíjas gazdáktól, elfogadhatatlan és ezért a magyar fél elutasítja – tette hozzá.

Forrás: MTI

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük