Mát több mint 200 ezren írták alá az agrárpetíciót

• Agrárhírek
• 2024. december 16.
• 8
• 0

Már több mint 200 ezren írták alá azt az agrárpetíciót, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) indított azért, mert Brüsszel meg akarja szüntetni a területalapú támogatásokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbízásából született egy stratégiai párbeszéd című állásfoglalás, ami összefoglalja a legfontosabb terveket, ezt szeretnék majd jogszabályba önteni, ha feláll az új bizottság. A bizottsági elnök egy német bölcsészprofesszor, Peter Strohschneider vezette testületet kérte fel arra, hogy tegyen javaslatokat az európiai mezőgazdaság jövőjét illetően.

A testületbe egyetlen közép-kelet-európai gazdaszervezet sem kapott meghívást. Ebben a dokumentumban világosan szerepel, hogy ki akarják vezetni a területalapú agrártámogatásokat. A rendszert úgy változtatnák meg, hogy a jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást, de például az is szerepel az állásfoglalásban, hogy vissza kell fogni a húsfogyasztást.

A testület legfontosabb megállapítása az volt, hogy a területalapú támogatások mostanra már nem szolgálják a termelők érdekeit, így át kell állni egy ún. jövedelemalapú támogatásra.  Ezzel a jelenlegi, objektív alapokon elosztott területalapú támogatások helyett egy nehezen átlátható jövedelempótló támogatást vezetnének be, így az Európai Bizottság sokkal nagyobb mozgásteret kapna a szabályok kialakításában, és önkényesen eldönthetné, hogy melyik tagállam mennyi uniós forrást kaphatna.  

Ezt annak fényében is érdemes vizsgálni, hogy von der Leyen a 2024. július 18-i Európai Parlamentben elhangzott választási beszédében kijelentette: jogállamisági követelményekhez kötné az uniós alapokból származó pénzek felhasználását. Sőt, már a jelenlegi költségvetési ciklusban kiterjesztené a jogállamisági követelményrendszert az összes uniós alapra, így a mezőgazdaságra is. A testület továbbá egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás mérséklését, a növényi alapú élelmiszerekre történő átállást is. Az állattartó gazdákat egyszeri kifizetéssel ösztönöznék az állatállomány csökkentésére.

Mindezek mellett Magyar Péter is elvenné a területalapú támogatásokat a magyar gazdáktól. A Tisza párt elnöke egy nyilvános bejegyzésében úgy érvelt: sokkal inkább az organikus gazdálkodást kellene támogatni az extenzív gabonatermelés helyett. Ez az érvelés kísértetiesen egybecseng az Európai Bizottság elnökének terveivel. Ez pontosan ugyanaz az érvelés, mint amivel a területalapú támogatásokat ki akarják vezetni, a Tisza párt tehát Ursula von der Leyen oldalára áll, szemben a magyar gazdák érdekével.

Óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak a területalapú agrártámogatások kivezetése, hiszen évente körülbelül 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer gazdának az Európai Uniótól. A jelenlegi tagországokban élő gazdáknak óriási versenyképességi hátrányt jelentene Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, mert annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada. A Tisza Párt egyébként az Európai Parlamentben pár hét alatt is bizonyította, hogy a brüsszeli elit politikai ölelésének ára van. Interjúban is bevallották például, hogy a néppárti állásponthoz igazodni egyfajta kötelesség számukra. Így hát támogatniuk kell az újabb háborús csomagot, a bevándorláspolitikát, az energiatámogatások eltörlését – erről is beszéltek -, és ezek szerint az agrártámogatások leépítését is.

A Tisza párt szakértője, Raskó György személyében egy olyan zöldbáró állt be Magyar Péter mögé, akihez jelentős részben köthető az ország élelmiszeriparának tönkretétele. Raskónak központi szerepe volt abban, hogy a hazai élelmiszeripart külföldi kézbe árusították ki, aminek következtében sorra szűntek meg a neves gyáraink, sokan váltak munkanélkülivé és gyengült a hazai mezőgazdaság. A többi között ekkoriban történt meg a Petőházi Cukorgyár, a Győri Keksz- és Ostyagyár Kft., valamint a Budapesti Csokoládégyár privatizációja. A patinás, 1923-ban alapított Szerencsi Édesipari Vállalat például 97 százalékos külföldi tulajdonba került. A szesz- és a söripar 70-80 százalékban került külföldi tulajdonosi ellenőrzés alá. Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációvezetője egy interjúban egyértelművé tette, hogy a Manfred Weber vezette Európai Néppárt álláspontját kötelezettségnek tekintik és teljesen magukévá teszik. Ez egyfajta kötelezettség számukra.

MAGOSZ-NAK állásfoglalás: A két szervezet szerint az EU Közös Agrárpolitika (KAP) „stratégiai párbeszéd” jelentése elfogadhatatlan, ugyanis sem a gazdák, sem a fogyasztók érdekeit nem szolgálja, ezért közösen kell kiállni a kiváló minőségű magyar és európai élelmiszerekért. A MAGOSZ és a NAK szerint azzal, hogy megvonnák a területalapú támogatást – amit a gazdák azért kapnak, hogy a szigorú uniós környezetvédelmi, növényegészségügyi, állatjóléti előírásokat betartva termeljenek –, tönkretennék a minőségi élelmiszereinket előállító gazdálkodókat, kétes minőségű, Ukrajnából vagy más EU-n kívüli import árukkal árasztanák el a hazai piacot és a lakosságot, illetve veszélyeztetnék az élelmezésbiztonságot is.

A Magosz és NAK online petíciója az agrarpeticio.hu oldalon érhető el.