Milyen állapotban vannak Magyarország vizei?

• Agrárhírek
• 2026. február 22.
• 0

Magyarország vízmérlege negatív, a folyók vízhozama csökken. Mit jelent ez a klímaváltozás korában, és hogyan alkalmazkodhatunk?

Vizeink állapota az éghajlatváltozás tükrében

Kevés olyan ember van Magyarországon, aki ne érzékelte volna, hogy valami megváltozott a vizeink körül. Mégis, amíg megnyitjuk a csapot, és folyik a víz, hajlamosak vagyunk azt gondolni: nincs akkora baj.

Pedig a kérdések egyre sürgetőbbek. Miért sivatagosodnak el egykor vízjárta területek? Miért csökken a folyók vízhozama? És hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan korszakhoz, ahol a víz már nem magától értetődő adottság?

Ezeket a dilemmákat járja körül Mádlné Dr. Szőnyi Judit a ZÖLDGAZDASÁG 2026 című tanulmánykötetben megjelent írásában.

Negatív vízmérleg, csökkenő vízhozam

Az elmúlt másfél évszázad vízrendezési gyakorlata – a lecsapolások és a gyors vízelvezetés – jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország fokozatosan elveszítette természetes vízgazdagságát. A cél sokáig az volt, hogy a víztől megszabaduljunk. Ma már tudjuk: ez a szemlélet hosszú távon fenntarthatatlan.

Hazánk vízmérlege ma negatív. A folyóink által behozott vízmennyiség évente 98 km³, miközben a kiáramló víz eléri a 105 km³-t. A hazai keletkezésű vízkészlet mindössze 7,1 km³ évente, amelyből a felszíni lefolyás 4,2 km³-t juttat nagy folyóinkba, a felszín alatti természetes utánpótlás pedig csupán 2,9 km³.

Nem meglepő tehát, hogy a Duna vízhozama 10 százalékkal, a Tiszáé pedig 30 százalékkal csökkent. A kis vízfolyások ökológiai állapota többnyire mérsékelt vagy gyenge, az állóvizekben pedig gyakori az eutrofizáció és a vízmennyiségi probléma.

Különösen aggasztó a felszín alatti vizek romlása a Duna–Tisza közi homokhátságon és a Nyírségben, ahol a vízhiány már nem elméleti kérdés.

Klímaváltozás: nem kevesebb eső, hanem másfajta

A HungaroMet adatai szerint a Kárpát-medencében a csapadék éves mennyisége nem változik drámaian, az eloszlása viszont igen. Nő a nagy csapadékú napok száma, miközben kevesebb a csapadékos nap összességében. Az éves középhőmérséklet emelkedik, a párolgás fokozódik, a havas időszakok rövidülnek.

Ez a kombináció komoly következményekkel jár. A talaj nedvességtartalma csökken, a felszín alatti vizek utánpótlása gyengül, a szennyező anyagok – például a nitrátok és peszticidek – koncentrációja pedig növekedhet.

A vízhiány nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is.

Paradigmaváltás: vizet megtartani, nem elvezetni

A szemléletváltás már elkezdődött. Egyre inkább elfogadottá válik az a gondolat, hogy a vizet akkor kell megtartani, amikor bőség van. A természetalapú vízmegtartási megoldások – árterek részleges visszaállítása, víz tájba juttatása, helyi esővíz- és szürkevíz-hasznosítás – egyre nagyobb szerepet kapnak.

Az aszályos időszakokra adott állami válaszként indult el a „Vizet a tájba!” program, amely a vízzel elárasztott területek növelését és a vízvisszatartást célozza. Ugyanakkor a vízmegtartási gyakorlatok további szakmai fejlesztést és rendszeres monitorozást igényelnek.

A valódi fordulat nemcsak műszaki, hanem szemléleti kérdés is.

Felszín alatti tartalékok: az elfelejtett lehetőség

Az alkalmazkodási megoldások többsége ma még a felszíni tározókra épül. Pedig a felszín alatti tározótér hatalmas, és alig kihasznált.

A célzott felszín alatti vízpótlás – az úgynevezett Managed Aquifer Recharge (MAR) – lehetőséget ad arra, hogy a belvizekből, árvizekből vagy csapadékból származó többleteket a talajba juttassuk. A módszer segítségével enyhíthetők az aszálykárok, emelhető a talajvízszint, és stabilizálhatók az ökoszisztémák.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tóth József és Erzsébet Hidrogeológiai Professzúra kutatócsoportja ezt a megközelítést továbbfejlesztette. Az általuk kidolgozott NaBa-MAR® (Nature Based Managed Aquifer Recharge) módszer 2024-ben európai védjegyoltalmat kapott.

Ez az innováció nem csupán technológiai megoldás, hanem új gondolkodásmód is: a természetes folyamatok és a felszín alatti vízrendszerek integrálása a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

A víz értéke

A víz eddig magától értetődő erőforrásnak tűnt. Ma már világos, hogy nem az.

A klímaváltozás nemcsak hőmérsékleti kérdés, hanem vízgazdálkodási kihívás is. A következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy a víz értékének felismerése beépüljön a döntéshozatalba és a mindennapi gyakorlatba.

A NaBa-MAR® hivatalos weboldalán további információk elérhetők.

Forrás: nak.hu