Mintegy 400 milliárd forint támogatás kifizetése várható idén a Vidékfejlesztési programból
A kormány célja, hogy az előző, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus Vidékfejlesztési programjában még megmaradt 300-400 milliárd forint támogatási forrást kifizesse a program 2025-ös pénzügyi zárása előtt, valamint a mostani ciklusban a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terv keretében a pályázati felhívásokat meghirdesse - mondta Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára Budapesten, az OTP Bank vállalati és agrár igazgatóságának sajtórendezvényén.
Ismertette: a 2014-2020-as pénzügyi ciklusban megítélt támogatásokkal 2025 decemberéig kell elszámolniuk a tagállamoknak. A jelenlegi 3100 milliárd forintos kötelezettségvállalásból 2650 milliárd forintot már kifizettek, így mintegy 300-400 milliárd forint sorsa nyitott. Ebből 122 milliárd forint beruházási támogatást érint, a többi területalapú, illetve állatlétszám-alapú kifizetést.
Kormányzati prioritás, hogy ezek az összegek teljes egészében kifizetésre és elszámolásra kerüljenek, ellenkező esetben forrásvesztéssel kell számolni – emelte ki az államtitkár.
Most van lehetőség a versenyképességet javítani, mivel sok a bizonytalanság a közös uniós agrártámogatási politika jövőjével kapcsolatban. 2028-ig összesen 5400 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, míg a 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően a kettes pillérben 2900 milliárd forint érhető majd el.
Kiemelte: a 73 pályázati felhívásból 38 már megjelent. Köztük a legfontosabb ágazatokban, mint az állattartók, kertészeti és feldolgozóüzemek fejlesztésére kiírt pályázatoknál többszörös volt a túljegyzés. Ebben a ciklusban a kormány prioritása, hogy a kisebb családi gazdálkodókat hozza helyzetbe, így alacsonyabb összegre, de külön pályázati felhívásokat írták ki számukra.
Elmondta, hogy a kormány elhalasztotta a szántóföldi precíziós gépesítési pályázati kiírásokat idén, a forrásokat átcsoportosították a feldolgozóüzemek és állattartó telepek részére.
A járványhelyzet indokolttá tette, hogy az állattartók részére 2020-hoz hasonlóan járványvédelmi pályázatot hirdessenek, egyszerűsített, gyorsított eljárásban, hogy őszre már megvalósuljanak ezek a járványvédelmi beruházások.
Elmondta: a 2023-2027-es ciklusban a támogatott projektek az elszámolható kiadások 50 százalékáig részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. Újdonság, hogy az ezeket kiegészítő beruházási hitelekhez kapcsolódóan kamattámogatásra 10 százalék, kezességi díj támogatására pedig 5 százalékos kiegészítő támogatás is igénybe vehető.
Viski József hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a tavaly beérkezett beruházási pályázatok mindegyikében őszig meghozzák a döntést, illetve a korábbi ütemterv szerint valamennyi beruházási pályázatot meghirdessenek és a forrásokat ki is helyezzék.
Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója elmondta: a ragadós száj- és körömfájás, valamint a vámpolitika lefelé mutató kockázatot jelent a kormányzati növekedési tervekre. Az agrárium kibocsátása tavaly 8 százalékkal, 4000 milliárd forintra csökkent, ezen belül a növénytermesztési ágazat 11, 9 százalékkal esett vissza, az állattenyésztés teljesítménye 4,9 százalékkal emelkedett.
Az OTP piaci méretéhez méltóan szeretne a KAP finanszírozásában részt venni. A stagnáló agárhitelállomány miatt a beruházási támogatási pályázatok az agrárium szereplőinek is nagy lehetőséget jelentenek, amit a megnövekedett pályázati igény is mutat.
Kérdésre válaszolva elmondta, az OTP piaci részesedése az agárhitelezésben 23-24 százalék és a bank két ügyfele érintett a járvány miatt elrendelt moratóriumban.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kifejtette: a mezőgazdaság magas forrásigényét jól jelzi, hogy míg a teljes vállalati hitelállomány a GDP 18 százalékát teszi ki, addig az agrárium hitelállománya a szektor kibocsátásához viszonyítva 49 százalék. A teljes agrárhitel-állomány mintegy 1048 milliárd forint, míg az alapítvány összesen 624 milliárd forint hitelre nyújt garanciát, ennek túlnyomó többsége agárhitel.
Elmondta, hogy a száj-és körömfájás járvány miatt bevezetett egyéves moratórium értelmében a tőke és kamatfizetés mellett a garanciadíjak megfizetése alól is mentesülnek a gazdálkodók és az alapítvány – a bankokkal közösen – partner a hitelek átstrukturálásban.
Vulz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a járvány miatt a nyugati országrészekben leálltak a beruházások és a projektekben csúszások várhatóak. Úgy vélte, hogy lehetőséget kell biztosítani az állattartóknak, hogy a már megkezdett beruházási elemeket is támogathassák a hamarosan megjelenő, a telepek a járványügyi infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázatból.
Sok a bizonytalanság a KAP jövőjével kapcsolatban, de a 2028-tól kezdődő új finanszírozás időszakban várhatóan csökkeni fog a rendelkezésre álló források összege, ezért a gazdálkodóknak érdemes kihasználni a mostani lehetőségeket. A 80 százalékos társfinanszírozás Európában is egyedülálló – tette hozzá.
- Igénytelen és szuperegészséges
- Agrárkamara: az idén kevesebb a krizantém
- 37 fiatal agrárszakembert díjaztak a Magyarok Kenyere programban
- Így ápoljuk télen a fügefánkat!
- Beporzók a kertben: mit tehetünk értük most, hogy tavasszal is erősek legyenek?
- Őszi varázslat a kertben – Így készítsd fel a természetet a télre!
2025. november 3.
Nagy István: újabb szintre lépett Brüsszel gazdaellenes politikája
2025. november 3.
Fókuszban az erdészeti génmegőrzés
2025. november 3.
Idén már októberben világra jött az első szürkemarha borjú
2025. november 2.
Visszafogott kereslettel és alacsonyabb árakkal indult az almapiac
2025. november 2.
Jóska Bátyám kedvence lett az Ország Sajtja 2025-ben
2025. november 1.