Nem a vevőkön múlik? A szabálytalan zöldségek mögött bonyolultabb a rendszer

• Agrárhírek, Növénytermesztés
• 2026. február 15.
• 0

Egy holland kutatás szerint a vevők elfogadnák a szabálytalan zöldségeket, ha elérnének egy kritikus arányt. A rendszer azonban mást diktál.

A pazarlás közös ügy – elméletben

Évek óta visszatérő téma Európában, így Magyarországon is, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszer-pazarlást az ellátási lánc különböző pontjain.

Elvben szinte mindenki egyetért abban, hogy komoly probléma, ha egy paprika, uborka vagy répa pusztán szabálytalan külleme miatt kerül a selejtbe. Aztán amikor a boltban a polc előtt állunk, és ki kell választanunk azt a három-négy darabot, amit a kosarunkba teszünk, már nem mindig ugyanaz az elv vezérel bennünket.

A „kritikus tömeg” elmélete

A hollandiai Wageningeni Egyetem kutatója, Ilona de Hooge szerint a vásárlói magatartás kulcsa a kínálat arányában rejlik.

A marketinggel és fogyasztói viselkedéssel foglalkozó professzor számítógépes modellek segítségével vizsgálta, mi történik, ha a boltokban nem csupán 5 százaléknyi „szépséghibás” termék jelenik meg, hanem 10, 30 vagy akár 50 százalék. A modellek azt mutatták, hogy 10 százalékos aránynál alig történik változás. A vásárlók továbbra is a tökéletes formájú zöldségeket választják, a szabálytalan darabok pedig a polcon maradnak.

Viszont 30 százaléknál a rendszer átbillen.

A kezdeti forgalomcsökkenést követően a kereslet újra élénkül, mert a fogyasztók hozzászoknak az eltérő formákhoz. Egy idő után már nem tekintik problémának a görbe uborkát vagy a foltos almát 🍎

A valóság azonban makacsabb

A professzor hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban a helyzet jóval bonyolultabb. Az egész élelmiszer-ellátási rendszer a lehető legnagyobb uniformitásra épül.

A rekeszek méretét például egyenes uborkákra szabják. Egy ládába, amely 20 egyenes uborkát befogad, görbéből csak 15 fér el.

A feldolgozóüzemekben gépek dolgoznak, amelyek számára a szabványos forma előny. Minél egységesebb az alapanyag, annál hatékonyabb a feldolgozás. Ráadásul a szabálytalan termékek kínálata ingadozó. A szupermarketek fix méretű zöldségespulttal és kiszámítható árréssel működnek. Ez nem kedvez az esetleges, változó mennyiségű „szépséghibás” árunak.

Amíg van tökéletes, nincs kényszer

Ilona de Hooge szerint amíg bőségesen áll rendelkezésre hibátlan zöldség és gyümölcs, addig nincs valódi gazdasági nyomás a rendszer átalakítására.

Vagyis a kérdés nem pusztán a vásárlók hozzáállása.

Lehet, hogy a vevők egy része nyitott lenne a kevésbé esztétikus termékekre. A jelenlegi struktúra azonban a tökéletességet részesíti előnyben. És amíg ez így marad, a görbe uborka nehéz helyzetben lesz 🥒

Forrás: magyarmezogazdasag.hu