Nyestriasztás okosan

Megosztás:

A nyestek aranyos bundás állatok, vérmes ragadozók, ügyes vadászok, komplett akrobaták, az alkalmazkodás bajnokai. Ha bejutnak a garázsunkba, padlásunkra bármit képesek szétrágni.

A nyestek egyre gyakrabban tűnnek fel nem csak a vidéki portákon, de a nagyvárosok utcáin, lakónegyedeiben is. A beépített területek növekedésével az ő életterük is szűkül, de alkalmazkodóképességük és intelligenciájuk révén könnyedén beilleszkednek és berendezkednek az emberi környezetbe, például a padlásokra, garázsokba és előszeretettel látogatják az autók motor terét is.

Mivel a fogazatuk gyorsan nő, imádnak rágcsálni, a kábelek, elektromos vezetékek megrongálása pedig beláthatatlan következményekkel járhat.

A nyest elriasztása tehát nem tűr halasztást, azonban komoly fejtörést okoz. Egyes tanulmányok szerint a városi nyestek tevékenysége szinte kizárólag az éjszakákra korlátozódik, azért, hogy elkerüljék az emberekkel való találkozást.

Ha a szomszédot kérdezzük

Amikor először észleljük, hogy nyestek randalíroztak a motorháztetőn, széles koszcsíkokat húztak a szélvédőre, sőt még az ürüléküket is otthagyták, akkor úgy érezzük, azonnal cselekedni kell. Gyorsan körbekérdezzük az ismerősöket, a szomszédokat, a munkatársakat.

Az első, amit ajánlanak, a vizes palack, ezért látunk egyre több parkoló autó körül vízzel telt PET palackokat. A módszer abból az elképzelésből fakad, hogy a nyest megijed a vízben látható saját tükörképétől, amit egy másik fajtársnak vél, egy másik szerint pedig a vízen megcsillanó fény űzi el őket. A szakemberek szerint ez csak városi legenda, és egyáltalán nem bizonyított, elképzelhető, hogy egy pár napig meghökkennek a látványtól, de aztán simán kikerülik.

Jön a következő tipp, tegyél az autó motorterébe WC-illatosítót, lehetőleg a legbüdösebbet, amit már ezek a vérmes ragadozók se bírnak elviselni. Ennek már lehet némi alapja, kérdés az, hogy melyik az a szag, ami elviselhetetlen számukra.

Kapható a kereskedelemben nyestriasztó spray is, ami állítólag nemcsak a nyest, hanem az emberi orr számára borzalmas. Ha hatásosnak bizonyul, akkor célszerű rendszeresen cserélni és újra fújni a leglátogatottabb területekre.

Vessük be Blökit, hangzik a következő jó tanács. A kertben tartott kutyák jelenthetnek még némi visszatartó erőt a kis bundásoknak, azonban a nyestek eszes állatok, különösen a városiak, amelyek már hozzászokott és alkalmazkodott a nehezítő körülményekhez. Bizony könnyen megtanulják, hogyan kerülhetik el a házőrzőt, különösen éjszaka, amikor az éppen az igazak álmát alussza. Állítólag a nyestek valamiért nem kedvelik a kutyaszőrt, ezért ha azt gyanítjuk, hogy a környékünkön ólálkodnak, akkor rakhatunk ide-oda egy kis kutyaszőrt próbaképp, sőt még kapni is lehet erre a célra – de megint csak az a történet, hogy hosszú távú védelmet biztosan nem fog jelenteni.

Kicsit riasztóbb módszerek

Bevethetjük a porozás módszerét is, amely során erős, kellemetlen ízű – de nem mérgező – port szórnak szét a nyestek által használt útvonalakon és rejtekhelyeken. Ez a por irritálja az állat szaglószervét, és a szőrére is rákerül, így jó eséllyel más területet keres majd magának.

Ezt tartják az egyik leghatékonyabb módszernek, hátránya, hogy a porozás hatékonysága nagymértékben függ a kijuttatás módjától. Egyenletesen és elégségesen csak magasnyomású porzógéppel lehet megoldani, tehát szakembernek kell elvégezni, amire egy nagyobb összeget kell szánnunk.

Sok fajta élve fogó csapdát árulnak, amivel eltávolíthatjuk a kéretlen ragadozókat. Ennek használata azért nem olyan egyszerű, mint ahogyan az árudákban állítják. Komolyabb ismereteket és felkészülést igényel: ügyelni kell mind az elhelyezésre és az álcázásra, mind pedig a tökéletes csali kiválasztására. Általában elég ritka a sikeres házi befogás.

Még nagyobb a választék az ultrahangos riasztókból, ezek az eszközök az emberi fül számára nem érzékelhető magas frekvenciájú hanghullámokat bocsátanak ki, amelyek elméletileg zavarják a nyesteket. Olyan változatot is gyártanak, amely az autó motor terébe szerelhető.

Egyszerű és költséghatékony módszernek tűnhet a riasztó használata, ám megoszlanak a vélemények arról, hogy valóban hatékonyak-e. Vannak, akik többfélét is kipróbálnak sikertelenül, mások állítják, hogy sikerül távol tartani a nyesteket. Itt is felmerül, hogy ezek az állatok már mindenféle zajhoz hozzászoktak.

Az ajánlatok között szerepelnek a mozgásérzékelős lámpák, mivel a nyestek éjszaka aktívak, de nem kedvelik a hirtelen felvillanó fényeket.

Hasznosak is lehetnek 

Minden riasztó módszer mellett érdemes megkeresni azokat a pontokat, ahol bejuthatnak az ingatlanba a kis bajkeverők: ez lehet egy félrecsúszott cserép, rés a tetőn, vagy szerkezeti hiányosság. Ha ezt sikerül megtalálni, akkor nagy eséllyel meg is lehet szüntetni.

Tudni kell, hogy a nyestek ügyes mászók és képesek akár 5–7 cm átmérőjű nyílásokon is bejutni az épületekbe, ezért a kis réseket is érdemes feltérképezni. Ha ezeket megtaláltuk, érdemes azokat tartós és rágásálló anyagokkal lezárni. Ehhez használhatunk fémhálót vagy -rácsot, fémlemezeket, habarcsot és betont, valamint speciális tömítő anyagokat, pur habot.

A természetvédők felteszik a kérdést, hogy valóban el kell-e űzni véglegesen a nyesteket. Nyilvánvaló, hogy nem hagyhatjuk, hogy megrongálják az ingatlant és az autókat, de felhívják a figyelmet vérmes ragadozó voltukra, akik a ház körül vadászva elpusztítják a kártékony rágcsálókat, és olyan helyekre is képesek bejutni, ahová a macskák nem. Érdemes ezt az oldalukat kihasználni.

Azt tanácsolják, ha már megjelentek a portánkon, érdemes a természetes élőhelyüket imitáló menedéket készíteni számukra a háztól távol. Ez biztosítja számukra a szükséges menedéket anélkül, hogy a mi otthonunkat, vagy garázsunkat használják, viszont rettegésben tartja a környékbeli rágcsálókat, ezért nem kell attól tartani, hogy egyetlen nyest helyett több száz egér, pocok vagy patkány telepedne meg a birtokon.

Fontos, hogy csak azokat a kritikus pontokat védjük, amik tényleg szükségesnek tartunk, teret hagyva a nyesteknek, hogy éjszaka gondtalanul tudjanak vadászni, így végül mi is jól járunk és a nyestek is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük