Romlottak az agrárium kilátásai az első negyedév végére
- Agrárhírek, Állattenyésztés, Növénytermesztés
- 2025. május 6.
- 7
- 0

Kismértékben romlott az agrárium helyzetértékelése az első negyedév végére, a kilátások elsősorban a tejtermelőknél, a sertés- és a húsmarhatartóknál romlottak a száj- és körömfájás megbetegedések miatt - közölte az MBH Bank a pénzintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának negyedévente közzétett elemzésében.
Az MBH AgrárTrend Index értéke március végén a 48 pontos skálán 32,4 pontot mutatott, ezzel némileg távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. A negyedéves és éves összevetésben egyaránt 1,3 pontos csökkenés elsősorban a több mint 50 év után megjelenő száj- és körömfájás betegség közvetett és közvetlen hatásaival magyarázható.
A madárinfluenza-járvány, a vámháborúk és az árréskorlátozások rövid távon szintén növelték a bizonytalanságot az agráriumban – tették hozzá.
Az ágazatban tapasztalható óvatosságot tükrözi, hogy a vizsgált 12 termékpálya közül három – a hajtatott- és a szabadföldizöldség-termesztők, valamint a szőlő-bortermelők – tartják továbbra is kedvezőnek a kilátásokat. A keresleti piacnak köszönhetően a hajtatott zöldség, a húsvéti időszakban tapasztalható igény révén a tojás-, valamint a jó állapotban lévő vetések és a kedvező felvásárlási árak nyomán a búzatermékpálya adta a legkedvezőbb értékelést.
A magyar agrárium kibocsátásának legnagyobb részét adó szántóföldi növénytermesztés esetében a visszajelzések szerint az őszi vetések az ország nagyobb részén általánosságban véve jó, a csapadékhiányos térségekben ennél valamivel gyengébb, kielégítő állapotban vannak.
A hazai terményárak a világpiaci tendenciákkal szemben jelenleg inkább keresleti piacot tükröznek, kedvező exportfeltételek mellett. A termelői árak az első negyedévben 20-25 százalékkal haladták meg a bázis időszakit.
A gyümölcstermesztőknél a hirtelen betörő tavaszi fagyok az ország egyes pontjain több fajtánál is elvitték az idei termés nagyját, amit a hazai ültetvények java még részben sem tud kompenzálni. A nagyobb gyümölcstermesztő országokban szintén jelentős terméskieséssel kell számolni – ismertették.
Az ágazatban a zöldségtermesztők, azon belül is a hajtatott kertészetek kilátásai a leginkább pozitív, legfőképp a zárt, termesztési környezetnek és a javuló magyar piaci pozícióknak köszönhetően.
A szőlő-bor kategóriában az inputárak növekedésével összhangban 5-8 százalékkal nőttek az árak – áll az elemzésben.
A száj- és körömfájás megbetegedés leginkább a szarvasmarha-ágazatot sújtotta. A vírus öt Győr-Moson-Sopron vármegyei tejelőtelepet érintett, 25-30 milliárd forintnyi kárt okozva. A vírus további terjedése a hazai élelmiszer-gazdaság ötödét – mintegy 2700 milliárd forint értékben – érintheti, ezért kulcsfontosságú a védekezés
– hangsúlyozták.
A sertéságazatban a korábbi tapasztalatok miatt előrébb járnak a védekezésben, míg a baromfiszektorban a madárinfluenza rontotta a kilátásokat. A tojásnál a húsvét körüli kereslet viszonylag jól alakult, az árréskorlátozás azonban kis teret hagyott az árazásra – írták.
- Megdőlni látszik, amit a szőlőről és a borról gondoltunk
- 13 ezer tonna volt a 2024/25. évi értékesített és saját felhasználásra szánt hazai vadhús mennyisége
- Vajon van-e esélye a magyar boroknak a német piacon?
- NAK-FruitVeB: nő az igény a csemegeszőlő iránt
- Miért fontosak az állati eredetű termékek, és milyen tévhitek keringenek velük kapcsolatban?
- Magyarország élen jár az agrárdigitalizációban
2025. szeptember 18.
Ezt nyújtják a hibrid sertésfajták: előnyök, hátrányok, gyakorlati szempontok
2025. szeptember 18.
Vajon mit vetnek a németek a repce helyett aszályban?
2025. szeptember 17.