Számos kórokozó fertőzheti meg a kalászosokat

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. április 2.
• 0

Ennek következtében a levelek sárgulhatnak, foltok jelenhetnek meg rajtuk, sőt el is halhatnak, ami az asszimilációs felület jelentős csökkenéséhez vezethet.

Az áttelelő gombaképletek és spórák már a tavaszi, párás időszakban is gyors fertőzést indíthatnak el. Csak a fertőzés korai szakaszában történő védekezés lehet igazán eredményes, ezért célszerű folyamatosan monitorozni az állományokat a súlyos veszteségek elkerülése érdekében.

Lisztharmat: gyakori és jelentős kártétel

A lisztharmat (Blumeria graminis) kártételére mind búzán, mind árpán számíthatunk, ami fajtától függően 5–30% közötti termésveszteséget is jelenthet. A kórokozó gazdanövényre specializálódott, vagyis csak a búzát vagy csak az árpát képes megfertőzni. Kezdetben gyér fehér, majd vastag szürkés-sárgás, lisztes bevonat figyelhető meg a fertőzött növényi részeken.

Levélfoltosságok: több kórokozó is veszélyt jelent

A levélfoltosságok tekintetében az őszi búzán gyakran megfigyelhető a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici / Zymoseptoria tritici), de a kórokozó a tritikálé levelén is okozhat tüneteket. Hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén magasabb fertőzöttségre számíthatunk, ami akár 30%-os kártételt is meghaladhat. Kezdetben kisméretű, kerekded, világosbarna foltok alakulnak ki a levélen, amelyekben fekete pontszerű képletek, úgynevezett piknídiumok jelennek meg.

A fahéjbarna levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis) főként a búzát károsítja, akár 25–30%-os kárt is okozhat. A leveleken kisméretű, majd ovális, világosbarna foltok jelennek meg, amelyek a fertőzés előrehaladtával összefolynak, és a levél elszárad.

A barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) szintén gyakori: árpán akár 15%-os veszteséget is okozhat, búzán többnyire kisebb a kártétel mértéke. A leveleken ovális, sötétbarna foltok alakulnak ki, a korai fertőzés kevésbé feltűnő, a tünetek többnyire kalászhányáskor válnak jelentőssé.

Árpán főként a hálózatos levélfoltosság (Pyrenophora teres) okoz kárt. Szinte minden évben számíthatunk a megjelenésére, akár 70%-os kártételt is okozhat. A leveleken hosszanti, barnás színű foltok jelennek meg, amelyeket sárga udvar szegélyez, a fertőzött levelek pedig elsárgulnak.

Rozsdagombák: széles körben elterjedt fertőzések

A rozsdagombák is gyakran okoznak problémát a gabonaféléken. A búzán három faj is károsíthat, de az árpa, a rozs, a tritikálé és a zab is fertőződhet.

A búza vörösrozsda (Puccinia recondita) okoz leggyakrabban kárt, amely többnyire nem haladja meg a 30–40%-ot. Már ősszel megjelenhetnek a leveleken a rozsdavörös uredotelepek, amelyek elszórtan, de akár a teljes levélfelületen is előfordulhatnak.

A sárgarozsda (Puccinia striiformis) az őszi búza mellett az árpát és a zabot is megfertőzheti. Hűvös, csapadékos időjárás esetén akár 70%-os termésveszteséget is okozhat. A sárga színű uredotelepek csíkokba rendeződnek a leveleken.

Az árpa törperozsda (Puccinia hordei) kártétele szintén gyakori. A gomba melegigényes, és a fertőzött leveleken vörösesbarna uredotelepek figyelhetők meg.

Védekezés és megelőzés

A mély fekvésű területeken, ahol a levélnedvesség borítottsága hosszabb ideig fennáll, általában magasabb fertőzöttség figyelhető meg. A bokrosodott állományokban is nagyobb a fertőzésveszély, mivel ott is tartósabb a levélnedvesség.

Az egyes fajták kórokozókkal szembeni fogékonysága jelentősen eltérhet, ezért ellenálló fajták termesztésével is csökkenthető a kártétel. A fungicides állománykezelést a kórokozónyomáshoz kell igazítani, és a gombaölő szer kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az állományban egyszerre több kórokozó is jelen lehet.

Számos hatóanyag áll rendelkezésre, többek között: azoxistrobin, bixafen, ciflufenamid, difenokonazol, folpet, fenpropidin, fenpikoxamid, fluxapiroxad, kén, krezoxim-metil, mefentriflukonazol, metrafenon, metkonazol, piriofenon, protiokonazol, proquinazid, Pythium oligandrum, spiroxamin, tebukonazol, tetrakonazol, trifloxistrobin.

A gombaölőszeres kezelés mellett fontos az árvakelések gyérítése és az optimális tápanyagutánpótlás is. Kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a készítmény engedélyokiratát a hatóság honlapján, és célszerű bevonni a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereit is.

Forrás: NAK / Fodor Attila