Termőföldek víz alatt – döbbenet, mi áll a háttérben

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2025. december 16.
• 0

Víz borítja el a szántókat a Nyugat-Dunántúlon, ellehetetlenítve a gazdálkodást. De megvan a főbűnös.

Porpác határában, ahol a Hosszú-víz és a Rátka-patak találkozik, az egykor termékeny földek ma gyakran víz alatt állnak. A gazdák minden ősszel abban reménykednek, hogy végre sikerül bevetni a táblákat, ám a patakok újra és újra kilépnek a medrükből. A háttérben egy jól ismert „bűnös” áll: a hód.

A térségben már több mint húsz hódgát torlaszolja el a víz útját, visszaduzzasztva a patakokat egészen a Csénye közelében található fűztűi hídig. A megemelkedett vízszint miatt a híd túloldalán szinte egy kisebb tó alakult ki. A part menti fák törzsén jól láthatók a hódok rágásnyomai, és bár magukat az állatokat ritkán lehet szemügyre venni, a munkájuk annál látványosabb.

A helyzet az elmúlt négy évben vált igazán súlyossá. Korábban a gazdák még együtt tudtak élni a rágcsálókkal, mára azonban a hódok szinte teljesen birtokba vették a vidéket – szó szerint. A kisgazdák, akiknek megélhetése sokszor mindössze néhány hektár földtől függ, tehetetlenek: hiába bontják le a gátakat, a hódok néhány héten belül újjáépítik azokat.

A probléma megoldását az is nehezíti, hogy a hódok és építményeik természetvédelmi oltalom alatt állnak, így a gátak eltávolításához hatósági engedély szükséges. Ráadásul még engedéllyel sem jelent végleges megoldást a bontás, hiszen az állatok újra és újra nekilátnak az építkezésnek.

A gazdák szerint jelenleg két lehetséges irány körvonalazódik. Az egyik a környék fáinak kivágása lenne, hogy a hódok ne juthassanak építőanyaghoz – ez azonban súlyos természetkárosítással járna, és sem engedélyezési, sem anyagi szempontból nem tűnik járható útnak. A másik, jóval békésebb elképzelés szerint a gazdák hivatalosan is átengednék ezeket a területeket a hódoknak, az állam pedig kárpótlásként más, művelhető földeket biztosítana számukra a környéken.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a hódok vízvisszatartó tevékenysége nem csupán problémát jelent. A gátak hozzájárulnak a talajvízszint emeléséhez, így hosszú távon az aszály elleni védekezésben is szerepet játszhatnak. Az Ökológiai Kutatóközpont adatai szerint Magyarországon ma már több mint tízezer hód él – olyan állatok, amelyek egykor kipusztultak, majd sikeres visszatelepítésük révén újra benépesítették vizeinket. Bár védett fajnak számítanak, 2022 óta gazdasági okból – kizárólag hatósági engedéllyel – gyéríthetők. Egyetlen példány természetvédelmi értéke jelenleg 50 ezer forint.

A gazdák abban bíznak, hogy nem radikális beavatkozásra, hanem egy hosszú távon is fenntartható, mindkét fél számára elfogadható megoldásra kerül sor. A „hódrezervátumos” elképzelés jelenleg a leginkább támogatható iránynak tűnik.

Forrás: vaol.hu