Több mint zöldség: a zöldborsó a kert egyik legjobb segítője

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A zöldborsó nemcsak könnyen termeszthető, hanem természetes módon javítja a talajt, és segít megelőzni a nitrogénhiányt.

A zöldborsó sok kertben alapnövény, és nem véletlenül. Könnyen termeszthető, megbízhatóan terem, és gyakran akkora mennyiséget ad, hogy nemcsak frissen fogyasztva, hanem a fagyasztóban is jut belőle bőven. Ami viszont kevésbé ismert: a betakarítás után sem „tűnik el nyomtalanul”, sőt, kifejezetten értékes örökséget hagy maga után a talajban.

Nemcsak terem, hanem vissza is ad

A talaj egy kényes egyensúlyi rendszer, amelyből a növények folyamatosan tápanyagokat vonnak ki. Ha ezt nem pótoljuk, előbb-utóbb kimerülnek a tartalékok, és a következő növények már gyengébben fejlődnek. Ebben a folyamatban kulcsszerepe van a nitrogénnek, amely a növények fejlődésének egyik alapfeltétele.

A megfelelő nitrogénellátás hatására erőteljesebb hajtások, nagyobb levélfelület és intenzívebb zöld szín alakul ki, ami közvetlenül befolyásolja a fotoszintézis hatékonyságát. Ha viszont ebből a tápelemből kevés jut, a növény hamar „jeleket ad”: sárguló levelek, gyenge növekedés, kisebb termések jelennek meg.

A probléma az, hogy ezek a tünetek könnyen összekeverhetők más hiányállapotokkal vagy akár betegségekkel is. A növények nem mondják meg, mi bajuk van, így a kertész feladata, hogy jól „olvassa” a jeleket, és ennek megfelelően avatkozzon be.

A zöldborsó előnye itt jön igazán képbe

A zöldborsó után azonban egy dolog miatt sokkal nyugodtabb lehet az ember: nem kell különösebben aggódni a nitrogénhiány miatt. A borsó ugyanis nemcsak felhasználja ezt a tápanyagot, hanem egy speciális folyamat révén gyarapítja is a talajban elérhető mennyiséget.

Ennek hátterében egy láthatatlan, de annál fontosabb együttműködés áll. A hüvelyes növények, így a zöldborsó is, szoros kapcsolatban élnek a Rhizobium nevű baktériumokkal. Ezek a talajlakó mikroorganizmusok a gyökérzeten kialakuló apró gümőkben telepednek meg, ahol ideális körülmények között dolgoznak.

A kapcsolat mindkét fél számára előnyös. A növény védett környezetet és tápanyagot biztosít, cserébe a baktériumok képesek a levegőben nagy mennyiségben jelen lévő, de a növények számára közvetlenül felvehetetlen nitrogént olyan formává alakítani, amit a növény már hasznosítani tud.

Ez a folyamat nemcsak a borsó fejlődését segíti, hanem a talajban is felhalmozódik a felvehető nitrogén, amely a következő növények számára is elérhető marad.

Amit érdemes észben tartani

Ez a rendszer nagyon hatékony, de egyben érzékeny is. A túlzott műtrágyahasználat például könnyen felboríthatja az egyensúlyt. Ha a növény „készen kapja” a nitrogént, egyszerűen nincs szüksége a baktériumokra, így ez az együttműködés fokozatosan megszűnhet.

Hasonló hatása lehet bizonyos vegyszereknek is, amelyek a talajban élő mikroorganizmusokat károsítják. Ilyenkor nemcsak egy szezonra, hanem hosszabb távon is romolhat a talaj állapota.

A jó hír az, hogy ha ez az egyensúly felborul, helyreállítható. Léteznek olyan talajoltó készítmények, amelyekkel újra visszatelepíthetők ezek a hasznos baktériumok, és a rendszer ismét működésbe léphet.

A zöldborsó tehát nemcsak egy könnyen termeszthető zöldség, hanem egy természetes talajjavító „eszköz” is, amely hosszabb távon is segíti a kert egészének működését.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük