Vajon mit vetnek a németek a repce helyett aszályban?

• Növénytermesztés
• 2025. szeptember 18.
• 38
• 0

A repce hosszú ideje Európa egyik legfontosabb olajnövénye, amely magas hozamával és széles körű felhasználhatóságával tette nélkülözhetetlenné magát a vetésforgókban.

Repce: a domináns olajnövény, amely bajba került

Olaját élelmiszerként, biodízelként és ipari alapanyagként is keresik, melléktermékei pedig értékes fehérjeforrások az állattenyésztés számára. Ugyanakkor a repce érzékenysége az aszályra és a hőségre, valamint magas műtrágya- és növényvédőszer-igénye egyre több gazdát arra késztet, hogy hosszú távon is megkérdőjelezze termesztésének fenntarthatóságát. Az elmúlt években a hozamok erősen ingadoztak, különösen a forró nyarakon.

A kérdés tehát adott: milyen olajnövények jelenthetnek reális, klímabarát alternatívát a repcével szemben?

A németországi tapasztalatok alapján a napraforgó, a szója, a kender és a magvas gomborka kínálhat lehetőséget.

Szójabab – nem csak a Dél kiváltsága

A szója az utóbbi évek egyik nyertese Németországban, különösen Bajorországban és Baden-Württembergben, ahol a termesztési területek közel 70%-át adják. A növény előnye, hogy gümőbaktériumok segítségével képes megkötni a nitrogént, ezáltal javítja a talaj termőképességét és csökkenti a műtrágyázási költségeket. A megfelelő korai fajták már Szászországban, Szász-Anhaltban és Brandenburgban is biztató eredményeket hoznak.

A szója azonban érzékeny a virágzáskori aszályra, ezért kiegyensúlyozott csapadékellátásra van szüksége. A globális felmelegedés miatt viszont egyre északabbra fekvő régiók – például Alsó-Szászország vagy Észak-Rajna-Vesztfália – is potenciális termőterületté válhatnak.

Napraforgó – a szárazságtűrés bajnoka

A napraforgó a mély gyökérrendszerének köszönhetően kiválóan alkalmazkodik a hőséghez és az aszályhoz, és homokos, gyengébb talajokon is megbízhatóan terem. Leginkább Kelet-Németországban (Brandenburg, Szász-Anhalt) terjedt el, de Dél-Németországban is jól teljesít.

A növény termesztése viszonylag egyszerű, a nyári szárazságot is jobban viseli, mint a repce, ugyanakkor a fajtaválaszték és a feldolgozási infrastruktúra még nem minden régióban megfelelő. Ha ezek a hiányosságok megoldódnak, a napraforgó komolyabb szereplő lehet a repce alternatívái között.

Kender – univerzális és környezetbarát

A kender sokoldalú növény, amelyet elsősorban Észak- és Kelet-Németországban termesztenek. Előnye, hogy kevés növényvédő szert és műtrágyát igényel, így ökológiai gazdálkodásban is ideális választás. Mélyre hatoló gyökérzete javítja a talaj szerkezetét, sűrű lombozata pedig elnyomja a gyomokat.

A magjából omega-3 zsírsavakban gazdag étolajat préselnek, amely iránt egyre nő a kereslet. A termesztés kiterjesztését azonban jogi korlátok, szigorú engedélyezési feltételek és ellenőrzési rendszerek nehezítik. Az EU-ban ugyanakkor támogatható növényként szerepel, és főként az ökológiai gazdaságokban terjed.

Magvas gomborka – igénytelen, de ígéretes

A magvas gomborka vagy sárgarepce a leginkább rossz talajokra és kedvezőtlen körülményekre alkalmazkodott növények közé tartozik. Jól tűri a szárazságot, a késői fagyokat és a gyenge tápanyagellátást, így olyan régiókban is sikeresen termeszthető, ahol a repce és a kukorica kudarcot vall.

Bár olajhozama alacsonyabb, rövid vegetációs ideje, szerény inputigénye és biotermesztésre való alkalmassága miatt egyre inkább felkelti a gazdák érdeklődését. Különösen Brandenburg és Alsó-Szászország homokos vidékein lehet reális alternatíva.

A kulcs a diverzitás

A repce hosszú távú dominanciája egyre kérdésesebb az éghajlatváltozás és a növekvő költségek fényében. Német tapasztalatok szerint nem egyetlen növény fogja átvenni a helyét, hanem több alternatív olajnövény kombinációja teheti a vetésforgót ellenállóbbá.

• A szója előnye a talajerő-gazdálkodásban rejlik,
• a napraforgó a szárazságtűrésével tűnik ki,
• a kender környezetbarát, sokoldalú hasznosítási lehetőséget kínál,
• a magvas gomborka pedig a gyengébb adottságú területeken hozhat áttörést.

A kulcs az, hogy a gazdák a helyi adottságokhoz igazítva válasszák meg a növényeket, így mérsékelve a klímaváltozásból fakadó kockázatokat.

Forrás: agroinform.hu