Válságban a hazai méhészet: drámai visszaesés az akácméz-termelésben

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2026. január 24.
• 0

Komoly figyelmeztető jelek mutatkoznak a magyar méhészetben, különösen az akácméz előállításában, amely hagyományosan az ágazat egyik legfontosabb pillére.

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás következményei 2025-ben látványosan éreztették hatásukat.

Negyedére esett vissza a termés

A megszokott 12–15 ezer tonnás éves akáctermés helyett idén mindössze ennek körülbelül a negyedét tudták megtermelni a magyar méhészek. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint az akác alig tíznapos virágzása alatt csak Nyugat-Magyarországon voltak kedvezőek a körülmények, az ország nagy részén a méhek gyakorlatilag nem tudtak hordani.

„Ilyen szakma a miénk: egész évben dolgozunk, beruházunk az ismeretlenbe, mégis teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak” – fogalmazott a szakember.

Szeles, hűvös vagy esős időben a kaptárak egyszerűen nem telnek meg, a termés elmarad.

Árak emelkednek, export csökken

A jelentős terméskiesés gyorsan megjelent az árakban is: júniusban mintegy 80 százalékkal nőtt az akácméz felvásárlási ára.

A hazai ellátás ettől még nem került veszélybe, hiszen az akácméz megfelelő tárolás mellett egy–két évig is megőrzi minőségét. Az export azonban érezhetően visszaesett, és az év elejére a 2024–2025-ös készletek nagyrészt kifogytak a raktárakból.

A drágulás elsősorban azoknak a tőkeerős méhészeknek kedvezett, akik nem kényszerültek korábban nyomott áron értékesíteni terméküket.

Nemcsak az akácméz drágul

2025 közepére a vegyes virágméz ára is emelkedett, igaz, ez az árszint csupán a 2021–2022-es évek szintjét érte el, miközben a termelési költségek azóta jelentősen megugrottak. Bross Péter szerint az árak még így is nem tükrözik a méhészkedés valódi költségeit. Az áremelkedés hátterében több tényező áll:

• az egész Európát érintő méhpusztulás,

• az ukrajnai háború okozta kínálati zavarok,

• valamint az, hogy Ukrajna az EU egyik legnagyobb virágméz-beszállítója.

„Az uniós piacon exportőrként közvetlenül versenyzünk az ukrán mézzel, így az ottani ármozgások a magyar felvásárlási árakat is erősen befolyásolják” – hangsúlyozta az OMME elnöke.

Hosszú távú gondok: klíma, kártevők, hamisítás

Az ágazat helyzetét tovább nehezíti:

• a klímaváltozás tartós hatása,

• a méhlegelők romlása,

• új, invazív kártevők megjelenése, mint az ázsiai és keleti lódarázs, illetve az ázsiai kis méhatka.

Emellett komoly probléma a mézhamisítás, amely főként Nyugat-Európában, a diszkontláncok kínálatában jelentkezik, és amely ellen jelenleg nincs kellően hatékony uniós fellépés.

A főállású méhészek vannak a legnagyobb bajban

A legnehezebb helyzetbe a főállású méhészek kerültek, akiknek jövedelmezősége az elmúlt évtizedben jelentősen romlott. Sokaknál egyre élesebb a kérdés: meddig tartható fenn a tevékenység?

„Tudomásul kell venni, hogy csak a legjobbak maradnak talpon” – fogalmazott Bross Péter.

A túlélés kulcsa egyre inkább a saját értékesítési csatornák, a tudatos alkalmazkodás és az egyéni stratégiák kialakítása.

Mit hoz a következő szezon?

Az idei kilátásokkal kapcsolatban biztató jel, hogy január közepén még nem mutatkoztak komoly problémák a méhállományoknál, és a –20 Celsius-fokos téli hideg önmagában nem károsítja a méheket. Hogy a következő akácszezon mit hoz, azt azonban – a szakma sajátosságából fakadóan – továbbra is elsősorban az időjárás dönti el.

Forrás: mfor.hu