Változások a vadgazdálkodást érintő törvényben

• Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. január 16.
• 0

2025. december 16-án kihirdették az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvényt.

A jogszabály több ponton módosítja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt, jelentős változásokat hozva a vadgazdálkodás és a vadászat mindennapi gyakorlatában.

A módosítások egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása, amely hosszú ideje fennálló jogértelmezési vitákat zárhat le. Emellett a jogalkotó pontosította a vadaskertek megszűnésével, valamint a haszonbérleti szerződések lejártával kapcsolatos elszámolási szabályokat is.

Belterületi vadállomány: új felelősségi rend

A törvény egy új fejezettel (IV/A. fejezet) egészíti ki a vadászati jogszabályt, „Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása” címmel. Ez a rész alapjaiban rendezi át a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.

Polgármesteri hatáskör
A jövőben a közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve vagyontárgyakat károsító vad befogása vagy elejtése az érintett település polgármesterének feladatává válik.

Engedélyezett eszközhasználat
A hatékony beavatkozás érdekében a törvény lehetővé teszi:

• hangtompító,

• elektronikus képnagyító vagy képátalakító eszközök
  (például éjjellátó, hőkamera) alkalmazását belterületi elejtésnél.

Személyi feltételek
Az elejtést csak olyan vadász végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

Vad tulajdonjoga és költségviselés: pontosítások

A vadászati törvény 9. § (3) bekezdésének módosítása kulcsfontosságú jogtechnikai változást tartalmaz. A főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdonába kerül.

Új kivételszabály
Ha azonban a vadat polgármesteri intézkedés keretében (a IV/A. fejezet alapján) ejtik el vagy fogják be:

• a vadászatra jogosult nem szerez tulajdonjogot a tetem felett,

• egyúttal mentesül az eltávolítás és elejtés költségeinek viselése alól.

Az így elejtett vadat kötelezően meg kell semmisíteni, hasznosítására nincs lehetőség.

Szigorítások a zárttéri vadtartás megszüntetésénél

Amennyiben egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, vagy az megszűnik, és az engedélyes nem számolja fel határidőre az állományt:

• Nincs kényszerhasznosítás
  A vadászati hatóság nem jelölhet ki kényszerhasznosítót.

• Jelentős vagyonvesztés
  Ha a felszámolást az új vadászatra jogosult végzi el, a korábbi engedélyes legfeljebb a vadállomány törvény szerinti értékének 10 százalékára tarthat igényt.
  Ez a rendelkezés kifejezetten szankciós jellegű.

Vadaskerti haszonbérlet megszűnése: csak a tényleges állomány számít

A módosítás egyértelművé teszi a Vtv. 16. §-át:
a haszonbérleti szerződés megszűnésekor csak a területen ténylegesen meglévő vadállomány értéke alapján jár elszámolás.

Nem lehet kifizetést követelni:

• papíron nyilvántartott,

• de a valóságban már nem létező állomány után.

Az elszámolás alapja kizárólag a végrehajtási rendelet 20. mellékletében meghatározott vadgazdálkodási érték, nem a piaci vagy trófeaérték.

Technikai, de fontos változások a vadászatban

Korhatár

• Egyéni vadászatnál 16 évre csökken,

• társas vadászatnál továbbra is 18 év marad.

Digitális céleszközök

• nappali vadászaton csak egyéni vadászatnál használhatók,

• társas vadászaton tilos,

• éjszakai vadászaton általánosan engedélyezetté válnak.

Trófeabírálat határideje
A szikaszarvas, muflon és vaddisznó trófeáinak bemutatására 30 nap helyett 90 nap áll rendelkezésre.

Egy terület – egy bérlő elve
A törvény egyértelműen kimondja: egy vadászterületre csak egy haszonbérleti szerződés köthető, kizárva a párhuzamos jogviszonyokat.

Tartós telepítésű kerítések állattartó telepeknél

Új szabályok vonatkoznak az állattartó létesítményekhez kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós kerítéssel történő bekerítésére.
Az állategészségügyi és járványvédelmi szempontok elsőbbsége miatt:

• ahol a villanypásztor vagy természetes kerítés már nem elegendő,

• ott tartós telepítésű kerítés alkalmazása válik lehetővé.

Ehhez a jövőben nem lesz szükség a vadászatra jogosult hozzájárulására, ugyanakkor az engedélyezés továbbra is a vadászati hatóság hatáskörében marad.

Hatálybalépés

A törvény főszabály szerint 2025. december 24-én lép hatályba.

Kivételt képeznek a vadászat gyakorlatát érintő technikai módosítások – például az éjjellátó és hőkamera céltávcsövek nappali használatának szabályai –, amelyek a következő vadászati év kezdetével, 2026. március 1-jén válnak alkalmazhatóvá.

Forrás: NAK – Szakmai összefoglaló: Skobrák György