Világszínvonalú vetőmagüzem erősíti a hazai agrárinnovációt és a magyar genetikát

• Agrárhírek, Jó hírek, Növénytermesztés
• 2026. március 25.
• 0

A családi alapokon nyugvó magyar mezőgazdaság képes a megújulásra, az alkalmazkodásra a 21. század kihívásaihoz, és képes világszínvonalú technológiát létrehozni Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a minap Kiskunhalason – adta hírül az Agrotrend.

Hubai Imre a kukoricanemesítő és kukorica-vetőmagot forgalmazó Pannon Genetic Kft. több mint 2 milliárd forintból megvalósult vetőmagüzemének átadásán hangsúlyozta: a beruházás „nem csupán kapacitást bővít, hanem tudást is épít”.

Hozzátette: az itt zajló nemesítési munka – az évente több ezer új hibrid tesztelése –, biztos alapot teremt a jövő nemzedékeinek, és erősíti a magyar agrárium technológiai hátterét. „Ez az üzem nemcsak feldolgoz, hanem a jövőt is formálja” – fogalmazott, hozzátéve, nem véletlen, hogy a fejlesztés elnyerte Az év agrárberuházása díjat.

Ez az elismerés visszaigazolása annak, hogy itt valóban kiemelkedő, európai mércével is versenyképes tevékenységet szolgáló létesítmény
jött létre – közölte.

Az államtitkár szerint egy olyan időszakban vagyunk, amikor a mezőgazdaság egyszerre szembesül a klímaváltozással, a piaci bizonytalanságokkal és a növekvő termelési elvárásokkal.

Ebben a környezetben a válságálló mezőgazdaság válaszai egyértelműen az innováció, a hatékonyság és a fenntarthatóság. Ez a beruházás mindhárom területen példamutató – tette hozzá.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a vetőmagágazat helyzetéről szólva kiemelte: a magyar mezőgazdaságon belül a növénytermesztés termelési értéke évente mintegy 2000 milliárd forint, ezen belül a vetőmagágazat hozzávetőleg 200 milliárd forintot képvisel, amelynek 70-75 százaléka nemzetközi multinacionális cégekhez kerül.

Hozzátette: „összességében elmondható, hogy mintegy 80 százalékban nem magyar genetikát alkalmazunk a hazai földeken”.

A magyar genetika aránya az őszi búza esetében az elmúlt évtizedekben 78 százalékról 45 százalékra csökkent, a napraforgónál és a repcénél gyakorlatilag eltűnt, míg kukoricában a piac 95 százalékát kilenc multinacionális vállalat uralja, és mindössze 5 százalékot tesz ki a hazai genetika részaránya – jelezte. Utóbbit három szereplő birtokolja, köztük a Pannon Genetic.

A rektor figyelmeztetett: változás hiányában 10-15 éven belül a magyar genetika teljesen eltűnhet a szántóföldekről, ami nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági és nemzetbiztonsági kérdés is.

Mint mondta, a kedvezőtlen folyamatok megfordításához állami szerepvállalásra, célzott nemesítési programokra és a legkorszerűbb technológiák alkalmazására van szükség.

„A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy összefogással – a gazdasági szereplőkkel együttműködve -, fejlesztési pályára állítsuk a vetőmagágazatot Magyarországon” – hangsúlyozta.

Az átadó ünnepség végén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pannon Genetic Kft. megerősítette együttműködését, és egy közös innovációs műhely létrehozását jelentette be.

Forrás: agrotrend.hu/AM Sajtóiroda/MTI