Vízvisszatartás: új szemlélet formálja a magyar vízgazdálkodást
- Agrárhírek, Jó hírek
- 2026. március 7.
- 0
A klímaváltozás miatt a vízvisszatartás egyre fontosabb szerepet kap Magyarország vízgazdálkodásában. A cél a víz megtartása a tájban.
Fordulat a vízgazdálkodás szemléletében
Magyarország vízgazdálkodását hosszú időn keresztül az a gondolat határozta meg, hogy a vizet minél gyorsabban el kell vezetni. Az ár- és belvíz elleni védekezés érdekében hatalmas csatornarendszerek épültek ki, amelyeknek az volt a feladata, hogy a felesleges vizet minél hamarabb eljuttassák a folyókba. Ez a rendszer évtizedeken át működött, ám az utóbbi időszakban egyre világosabbá vált, hogy a klímaváltozás új kihívások elé állítja a vízgazdálkodást.
Ma már gyakran fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik, majd hosszú, száraz időszakok következnek. Ez a szélsőséges váltakozás komoly terhet jelent a mezőgazdaságnak és a természetes ökoszisztémáknak is.
Miért nem működik már a gyors vízelvezetés?
A korábbi rendszer logikája az volt, hogy a felesleges víztől minél gyorsabban meg kell szabadulni. Ennek eredményeként épült ki az a kiterjedt csatornahálózat, amely a csapadékot és az árhullámokat gyorsan továbbította.
Ez a megközelítés azonban ma már sok esetben éppen a vízhiányt erősíti.
Amikor a víz azonnal elhagyja a tájat, nem tud beszivárogni a talajba, nem tölti fel a talajvízkészleteket, és nem áll rendelkezésre a száraz időszakokban. A mezőgazdaság és a természetes élőhelyek így sokkal sérülékenyebbé válnak az aszállyal szemben.
Kutatások szerint a hagyományos csatornarendszer önmagában kevésbé csökkenti az elöntések kockázatát, mint azt korábban feltételezték.
A vízmegtartás új szemlélete
A szakemberek egyre inkább úgy látják, hogy a jövő egyik kulcsa a víz helyben tartása.
A vízmegtartás lényege, hogy a lehulló csapadékot ne vezessük el azonnal, hanem a lehető legnagyobb részét a tájban tartsuk, vagy ideiglenesen tároljuk. Ez több szempontból is előnyös. Javítja a talaj nedvességtartalmát, segíti a talajvíz utánpótlását, mérsékli a villámárvizek kockázatát, és stabilabb vízellátást biztosíthat a mezőgazdaság számára.
Az úgynevezett természetes vízvisszatartó intézkedések olyan beavatkozásokat jelentenek, amelyek egyszerre szolgálják a vízgazdálkodást és az ökológiai rendszerek működését.
Hogyan segíthet a meglévő csatornarendszer?
A szakemberek szerint a meglévő csatornák nem feltétlenül akadályai a vízmegtartásnak, de működésüket sok esetben át kell alakítani. Egyes helyeken a vízszint szabályozható műtárgyakkal emelhető, így a víz nem hagyja el azonnal a területet. Másutt olyan területeket jelölnek ki, ahol a csapadékvíz átmenetileg tárolható vagy elöntést kaphat, így csökken az alsóbb szakaszokra nehezedő terhelés.
A természetes folyóvizek és mellékágak helyreállítása szintén fontos szerepet játszhat, hiszen lassítja a víz áramlását, és növeli annak idejét a tájban.
A vízmegtartás nemcsak műszaki kérdés. A mezőgazdaságban is egyre inkább előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyek alkalmazkodnak az időszakos vízborításhoz, például víztűrő növények vagy elönthető területek kialakításával.
Hazai példák a vízvisszatartásra
Magyarországon már több olyan projekt is működik, amely a vízmegtartás elvén alapul.
A Tiszalöki öntözőrendszer egyes szakaszain például szabályozott vízvisszatartást vezettek be. A csatornákban zsilipműtárgyak segítségével emelték meg a vízszintet, így a csapadékos időszakokban érkező víz nem hagyta el azonnal a térséget.

Fotó: Tiszalöki vízlépcső – Forrás: www.tivizig.hu
Egy másik érdekes kezdeményezés a WWF Magyarország által támogatott beregi pilot projekt volt. Itt egy korábban lecsapolt erdőterületet időszakosan újra elárasztottak, ami megemelte a talajvízszintet és javította az élőhely állapotát.

Fotó: Beregi tározó – Forrás: WWF Magyarország
Hasonló szemlélet jelenik meg a Tisza menti ártér-rehabilitációs programokban, ahol a vizet mellékágakba és holtágakba vezetik vissza.

Fotó: Tímári fokrendszer – Forrás: www.terra.hu
A Szigetközben a Duna mellékágrendszerének vízpótlása segített stabilizálni az ártéri erdők állapotát.

Fotó: Lipóti Holt-Duna a Szigetközi mentett oldali vízpótló-rendszere – Forrás: National Geographic
Míg a Hanság térségében a korábban lecsapolt területek részleges visszavizesítése javította a talaj vízháztartását.

Fotó: Fertő – Forrás: www.ferto-hansag.hu
Miért sürgető a szemléletváltás?
A hazai példák azt mutatják, hogy a vízvisszatartás működőképes megoldás lehet. Ugyanakkor ezek a projektek egyelőre csak kisebb területeket érintenek. Magyarország vízháztartása továbbra is sérülékeny, miközben a csapadék gyors elvezetése és a talajvíz csökkenése egyre komolyabb problémát jelent.
A szakemberek szerint ezért nem elszigetelt kezdeményezésekre, hanem széles körben alkalmazott, rendszerszintű megoldásokra van szükség.
A víz helyben tartása nem csupán környezetvédelmi kérdés. A jövőben a mezőgazdaság, a természetes élőhelyek és a települések biztonsága szempontjából is alapvető jelentőségű lehet.
Forrás: nak.hu
- Új telepen jelent meg a madárinfluenza, felszámolják az állományt
- Miért fogyasszunk több tejet?
- A talaj színe is árulkodhat az állapotáról
- Fiatal gazdák nélkül nincs jövő: erősödő támogatási rendszer
- Madárinfluenza miatt kényszervágást rendeltek el egy kacsatelepen
- „Ha nincs víz, nincs élet” – Új vízgazdálkodási program indul a Tisza-völgyben
2026. március 7.
Megható összefogás mentette meg egy bajba jutott gazda szőlőjét
2026. március 7.
Vízvisszatartás: új szemlélet formálja a magyar vízgazdálkodást
2026. március 7.
Vidéki zártkertek fejlesztését támogatja az Agrárminisztérium
2026. március 6.
A talaj színe is árulkodhat az állapotáról
2026. március 6.
Mindössze 5 napja van a gazdának, ha észleli a vadkárt
2026. március 6.