Vízvisszatartás: új szemlélet formálja a magyar vízgazdálkodást

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A klímaváltozás miatt a vízvisszatartás egyre fontosabb szerepet kap Magyarország vízgazdálkodásában. A cél a víz megtartása a tájban.

Fordulat a vízgazdálkodás szemléletében

Magyarország vízgazdálkodását hosszú időn keresztül az a gondolat határozta meg, hogy a vizet minél gyorsabban el kell vezetni. Az ár- és belvíz elleni védekezés érdekében hatalmas csatornarendszerek épültek ki, amelyeknek az volt a feladata, hogy a felesleges vizet minél hamarabb eljuttassák a folyókba. Ez a rendszer évtizedeken át működött, ám az utóbbi időszakban egyre világosabbá vált, hogy a klímaváltozás új kihívások elé állítja a vízgazdálkodást.

Ma már gyakran fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik, majd hosszú, száraz időszakok következnek. Ez a szélsőséges váltakozás komoly terhet jelent a mezőgazdaságnak és a természetes ökoszisztémáknak is.

Miért nem működik már a gyors vízelvezetés?

A korábbi rendszer logikája az volt, hogy a felesleges víztől minél gyorsabban meg kell szabadulni. Ennek eredményeként épült ki az a kiterjedt csatornahálózat, amely a csapadékot és az árhullámokat gyorsan továbbította.

Ez a megközelítés azonban ma már sok esetben éppen a vízhiányt erősíti.

Amikor a víz azonnal elhagyja a tájat, nem tud beszivárogni a talajba, nem tölti fel a talajvízkészleteket, és nem áll rendelkezésre a száraz időszakokban. A mezőgazdaság és a természetes élőhelyek így sokkal sérülékenyebbé válnak az aszállyal szemben.

Kutatások szerint a hagyományos csatornarendszer önmagában kevésbé csökkenti az elöntések kockázatát, mint azt korábban feltételezték.

A vízmegtartás új szemlélete

A szakemberek egyre inkább úgy látják, hogy a jövő egyik kulcsa a víz helyben tartása.

A vízmegtartás lényege, hogy a lehulló csapadékot ne vezessük el azonnal, hanem a lehető legnagyobb részét a tájban tartsuk, vagy ideiglenesen tároljuk. Ez több szempontból is előnyös. Javítja a talaj nedvességtartalmát, segíti a talajvíz utánpótlását, mérsékli a villámárvizek kockázatát, és stabilabb vízellátást biztosíthat a mezőgazdaság számára.

Az úgynevezett természetes vízvisszatartó intézkedések olyan beavatkozásokat jelentenek, amelyek egyszerre szolgálják a vízgazdálkodást és az ökológiai rendszerek működését.

Hogyan segíthet a meglévő csatornarendszer?

A szakemberek szerint a meglévő csatornák nem feltétlenül akadályai a vízmegtartásnak, de működésüket sok esetben át kell alakítani. Egyes helyeken a vízszint szabályozható műtárgyakkal emelhető, így a víz nem hagyja el azonnal a területet. Másutt olyan területeket jelölnek ki, ahol a csapadékvíz átmenetileg tárolható vagy elöntést kaphat, így csökken az alsóbb szakaszokra nehezedő terhelés.

A természetes folyóvizek és mellékágak helyreállítása szintén fontos szerepet játszhat, hiszen lassítja a víz áramlását, és növeli annak idejét a tájban.

A vízmegtartás nemcsak műszaki kérdés. A mezőgazdaságban is egyre inkább előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyek alkalmazkodnak az időszakos vízborításhoz, például víztűrő növények vagy elönthető területek kialakításával.

Hazai példák a vízvisszatartásra

Magyarországon már több olyan projekt is működik, amely a vízmegtartás elvén alapul.

A Tiszalöki öntözőrendszer egyes szakaszain például szabályozott vízvisszatartást vezettek be. A csatornákban zsilipműtárgyak segítségével emelték meg a vízszintet, így a csapadékos időszakokban érkező víz nem hagyta el azonnal a térséget.

Fotó: Tiszalöki vízlépcső – Forrás: www.tivizig.hu

Egy másik érdekes kezdeményezés a WWF Magyarország által támogatott beregi pilot projekt volt. Itt egy korábban lecsapolt erdőterületet időszakosan újra elárasztottak, ami megemelte a talajvízszintet és javította az élőhely állapotát.

Fotó: Beregi tározó – Forrás: WWF Magyarország

Hasonló szemlélet jelenik meg a Tisza menti ártér-rehabilitációs programokban, ahol a vizet mellékágakba és holtágakba vezetik vissza.

Fotó: Tímári fokrendszer – Forrás: www.terra.hu

A Szigetközben a Duna mellékágrendszerének vízpótlása segített stabilizálni az ártéri erdők állapotát.

Fotó: Lipóti Holt-Duna a Szigetközi mentett oldali vízpótló-rendszere – Forrás: National Geographic

Míg a Hanság térségében a korábban lecsapolt területek részleges visszavizesítése javította a talaj vízháztartását.

Fotó: Fertő – Forrás: www.ferto-hansag.hu

Miért sürgető a szemléletváltás?

A hazai példák azt mutatják, hogy a vízvisszatartás működőképes megoldás lehet. Ugyanakkor ezek a projektek egyelőre csak kisebb területeket érintenek. Magyarország vízháztartása továbbra is sérülékeny, miközben a csapadék gyors elvezetése és a talajvíz csökkenése egyre komolyabb problémát jelent.

A szakemberek szerint ezért nem elszigetelt kezdeményezésekre, hanem széles körben alkalmazott, rendszerszintű megoldásokra van szükség.

A víz helyben tartása nem csupán környezetvédelmi kérdés. A jövőben a mezőgazdaság, a természetes élőhelyek és a települések biztonsága szempontjából is alapvető jelentőségű lehet.

Forrás: nak.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük