A póráz hiánya akár végzetes is lehet

• Agrárhírek
• 2026. február 7.
• 0

A póráz nélküli kutyasétáltatás vadászterületen súlyos következményekkel járhat. Mutatjuk, mit enged a jog és hogyan előzhető meg a baj.

🐕 Sétáltatáskor pórázt a kutyára!

Rendszeresen nagy visszhangot kap a sajtóban, amikor települések határában kilőtt kutyák vagy macskák tetemeire bukkannak. Az ilyen esetek gyakran rendőrségi bejelentéssel, majd hosszan elhúzódó peres eljárásokkal végződnek.

Pedig sok tragédia megelőzhető lenne, ha mind a kutyatartók, mind a vadászok betartanák a rájuk vonatkozó szabályokat. A kérdés az, hol húzódik a jogszerűség határa, mikor ki a vétkes, és mit tehetünk azért, hogy ilyen helyzetek ne forduljanak elő.

⚖️ Mikor lőhető ki egy kutya jogszerűen?

A vadászati törvény 37. § (4) bekezdése szerint kutya elejtése kizárólag vadászterületen, és csak vadász által történhet.

A lövés kizárólag akkor jogszerű, ha minden feltétel egyszerre teljesül:

• a kutya tulajdonosa nem deríthető fel,
• az állat éppen vadat űz vagy elejt,
• az űzött vagy elejtett vad sérelme más módon nem hárítható el.

Ezek együttes fennállása nélkül a kutya elejtése jogsértő.

🦌 Miért védi a törvény a vadállományt?

Az elvadult, kóbor kutyák és macskák komoly veszélyt jelentenek a vadállományra. Gyakran esnek áldozatul nyulak, foglyok, fácánok, őzgidák, szarvasborjak.

A kóbor macskák elsősorban a madárvilágot veszélyeztetik. Földön vagy ágakon fészkelő madarak fészkeit fosztják ki, sok esetben védett vagy fokozottan védett fajokét is. A vadász kötelessége az állomány védelme, ezt írja elő a jogszabály.

🌲 Mi számít vadászterületnek?

Kutyát csak vadászterületen lehet elejteni, ezért fontos tudni, mi minősül annak. Vadászterület minden olyan legalább 3000 hektár kiterjedésű terület, ahol a két szemben lévő oldaltávolság eléri a 3000 métert, függetlenül a művelési ágtól.

A kutyatartók a vadászati hatóságtól tájékoztatást kérhetnek arról, hogy az általuk rendszeresen látogatott terület vadászterületnek minősül-e.

💰 Ki viseli a felelősséget?

Mivel a kutya a gazda tulajdona, az állatban keletkezett kár polgári jogi igényként érvényesíthető. A károsultnak érdemes elsőként felvennie a kapcsolatot a vadásszal vagy az illetékes vadásztársasággal, sok esetben peren kívül rendezhető a helyzet.

Ha ez nem vezet eredményre, kártérítési per indítható. Ezek az eljárások gyakran hosszúak és rendkívül költségesek, akár több százezer forintos szakértői díjakkal.

🚨 Büntetőjogi következmények is lehetnek

Jogellenes kutyaelejtés esetén két súlyos tényállás is felmerülhet. Az egyik az állatkínzás, amely gondatlanságból elkövetve is büntethető, ha az állat egészségromlását vagy pusztulását okozza. Ennek büntetési tétele akár két év szabadságvesztés.

A másik a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmény, amely akkor valósul meg, ha valaki a foglalkozására vonatkozó szabályokat megszegve mások testi épségét vagy életét veszélyezteti. Ez akár egy év szabadságvesztéssel is járhat.

🐾 A kutyatartónak is van kötelessége

A vadászati törvény 28. §-a egyértelműen kimondja:
„Vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni.”

Tilos a vad fennmaradását veszélyeztetni, valamint a vad búvó-, lakó-, táplálkozási-, szaporodási vagy költési helyét zavarni. Ezért vadászterületre kutyát kizárólag pórázon szabad kivinni.

Ez nem öncélú szabály. A vad védelmét szolgálja, és minden magyar állampolgár kötelessége betartani.

🚫 Bírság jár a póráz nélküli sétáltatásért

Aki póráz nélkül viszi ki kutyáját természetvédelmi, vadászati vagy természeti területre, szabálysértést követ el, amely 150 000 forint bírsággal büntethető.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu