A világon egyedülálló rendszer készült a MATE gödöllői campusán

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2025. november 7.
• 2
• 0

Összesen egymilliárd forintos beruházással készült el a MATE gödöllői campusán a körforgásos hulladékkezelés rendszere, aminek utolsó eleme a november 4-én átadott moduláris biogázüzem az egyetem Kertészeti Tanüzemében.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői campusán átadták az egyetem legújabb fejlesztését, egy moduláris biogázüzemet, amely nemcsak korszerű energiatermelő létesítmény, hanem a körforgásos gazdálkodás mintapéldája is.

„Az új biogázüzem nem csupán egy technológiai fejlesztés, hanem egy új gondolkodásmód szimbóluma” – mondta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az ünnepélyes átadón.

Az egyetem célja, hogy kutatási és oktatási tevékenységét a fenntarthatóság jegyében fejlessze. Ennek részeként három éve jött létre a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ, amelyhez most a gyakorlati megvalósítás is csatlakozott a hulladék újrahasznosításán keresztül.

A fejlesztésre egymilliárd forintot fordítottak, amelyből teljes rendszert építettek ki a biológiailag hasznosítható hulladékok feldolgozására. A projektet a Profikomp Környezettechnika Zrt. közreműködésével valósították meg.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter kiemelte: a MATE ma a világ egyik legfenntarthatóbb egyetemi campusa, ahol nemcsak kutatják, hanem a gyakorlatban is megvalósítják a körforgásos hulladékgazdálkodást. Az intézmény az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül – a világ legjobb 100–150 agráregyeteme között jegyzik, és célja, hogy bekerüljön a top 10-be.

A most átadott Kertészeti Tanüzem biogázüzeme évente 1500 tonna szerves hulladékot alakít át energiává.
Egy tonna alapanyagból mintegy 100 köbméter biogáz keletkezik, ami összesen 150 ezer köbmétert jelent évente, ennek kétharmada metán. A biogázból évente 270–280 ezer kWh elektromos áram termelődik, ami fedezi a tanüzem teljes energiaigényét, a keletkező hőt pedig a növényházak fűtésére használják.

„A rendszerben minden biológiailag hasznosítható hulladék helyben kerül feldolgozásra. Ez nemcsak energiaforrás, hanem oktatási és kutatási lehetőség is” – mondta Aleksza László, a Kihelyezett Hulladékgazdálkodási Tanszék vezetője.

A fermentálás után visszamaradó szerves anyagot komposztálják, így a folyamat teljesen zárt és környezetbarát. A jövőben az egyetem további fejlesztéseket, például biometán- és hidrogéntermelést is tervez az üzemben.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság