A vízhiány ellen is bevetnék az úszó napelemeket

• Agrárhírek, Állattenyésztés
• 2026. október 14.
• 0

Napelemek kerülhetnek a horvát halastavakra. A tervezett erőmű az energiatermelést és a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná.

Mintegy 400 megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik Horvátország legrégebbi halgazdaságában. A Daruvár közelében működő koncanicai tógazdaságban a fejlesztés az energiatermelés mellett a haltenyésztés korszerűsítését és az egyre nehezebbé váló vízellátáshoz való alkalmazkodást is szolgálná.

Három tó felszínére kerülnének a napelemek

A mintegy 550 millió eurós beruházást a zágrábi EnergoVizija fejleszti és finanszírozza. A vállalat 2022-ben vásárolta meg a halgazdaságot, amelynek 24 tava közül háromra telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány alapján az erőmű évente körülbelül 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a gazdaság saját működésére, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer ellátására használnák fel, a többit pedig a villamosenergia-hálózatba táplálnák. A fejlesztéshez két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne.

A vízhiányhoz is alkalmazkodni kell

A beruházás egyik fontos indoka, hogy a halastavak vízellátása egyre bizonytalanabb. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idei nyáron 64 centiméterrel, 2025-ben pedig 77 centiméterrel csökkent. Eközben a víz hőmérséklete meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig az Ilova folyó vízhozama 18 százalékkal eshet vissza. A halastavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. A tervek szerint az úszó napelemek árnyékoló hatása mérsékelheti a víz felmelegedését és párolgását, így segíthet a tavak vízszintjének megőrzésében.

Intenzívebb termelés, természetvédelmi feltételekkel

A halgazdaság területének mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztési rendszert alakítanának ki. Ezzel az éves termelést 1500 és 2000 tonna közé növelnék, miközben a fennmaradó területen továbbra is hagyományos módszerekkel tenyésztenének halat. Az új rendszer folyamatos áramellátást igényelne, amelyhez a naperőmű is hozzájárulhatna.

A koncanicai tavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a fejlesztést természetvédelmi előírásokhoz kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket a korábban tervezett 30 méter helyett legalább 100 méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint a szükséges intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

Ritka megoldás lehet Európában

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, főként az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár.

A Poslovni Dnevnik horvát gazdasági napilap szerint a koncanicai projekt megvalósulása európai viszonylatban is ritka példája lehet annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek. A fejlesztés egyszerre szolgálhatná az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást.

Forrás: MTI