Az RSZKF- krízis utóhatásai

Állattenyésztés
2025. július 8.
12
0

Megosztás:

Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az MMG Direkt műsorában az állatjárványok hazai kezeléséről, a védekezési protokollokról és a felelős állattartás szerepéről nyújtott szakmai áttekintést.

Fokozatosan hatályon kívülre helyezik azokat a nemzeti és nemzetközi szintű korlátozásokat, melyek azután léptek életbe, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma 2025 tavaszán összesen öt állattartó telepen mutatta ki a ragadós száj- és körömfájás vírust hazánkban. Az utolsó észlelés óta több mint két hónap telt el: amennyiben nem regisztrálnak addig új esetet, Magyarország július 20-án beadhatja kérvényét az Állategészségügyi Világszervezet felé (WOAH), a mentességi minősítésre vonatkozóan. Habár sok szigorítást feloldottak már, még korántsem dőlhetünk hátra. A járvány következményeiről Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvossal beszélgettünk az MMG DIREKT stúdiójában – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Rendkívül intenzív időszak áll a magyar állattenyésztés mögött. Az RSZKF mellett a lovak herpeszvírusa, a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, a kiskérdőzők pestise sem kerülték el az országot. A betegségek megjelenésének és terjedésének okait még vizsgálják a hatóságok, ám mind a lakosságot, mind a szakmabelieket foglalkoztatja, hogy vajon milyen kockázatfokozó szempontok segíthették elő a problémák eszkalálódását.

Járművek fertőtlenítése a vadállomány távoltartása

Sokan az állategészségügyi szabályozások lazábban való értelmezését és a hanyatló fegyelmet azonosítják a kialakult helyzet kiváltó okaként, s ezzel nem is járnak olyan messze a valóságtól. Alapvetően az elsődleges felelősség minden esetben a tulajdonosokat terheli, lévén az ő feladatuk gondoskodni a jószágaik egészségének biztosításáról és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartásáról – például a beérkező járművek fertőtlenítéséről vagy a vadállomány távoltartásáról.

Emellett meg kell jegyezni azonban, hogy egy sokkal komplexebb, szélesebb körű önreflexióra van szükség, megcélozva azoknak az okoknak a feltárását, amelyek az egészen idáig jól működő – uniós szintű – megelőzési és vizsgálati programokon, valamint az azokat segítő támogatási mechanizmusokon alapuló védekezési rendszerben rést jelentenek a pajzson.

A ragadós száj- és körömfájás megfékezése érdekében az illetékes szervek kilencezer-háromszáz szarvasmarhát kényszerültek leölni. A faj érintettsége nemcsak nálunk, hanem Szlovákiában és Németországban is kiemelkedő volt a többi páros ujjú patáshoz viszonyítva, aminek vélhetően az a fő oka, hogy igazoltan jóval fogékonyabbak a vírusra. A válságkezelést nehezítette, hogy ötven éve fordult elő utoljára a betegség hazánkban – s a kontinensen sem gyakori –, ennélfogva már maga az észlelés is kihívást jelentett.

Az azonosításon túl, az óriási létszámú egyed gyors, szakszerű leölése, továbbá a tetemek ártalmatlanítása, szállítása is komoly próbatétel elé állította az állategészségügyi hatóság munkatársait, amit csak más szervezetekkel – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Honvédség, Rendőrség, Vízügy stb. – szorosan együttműködve volt képes leküzdeni.

Civil oldalról nagy közfelháborodást váltott ki, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Bábolna közelében alakították ki azt a dögkutat, ahová elföldelték az állatokat. Fontos kiemelni viszont, hogy az egyetlen valós kellemetlenség, amit a közelben élőknek el kellett szenvedniük az a bomlás közben felszabaduló gázok szaga volt. Az RSZKF az emberi szervezetre veszélytelen, a kijelölt – eredetileg is ilyen jellegű műveleteknek helyet adó – terület pedig – aminek kedvező geológiai adottságai, például talajvíztartalma vagy felszíni vízzáró rétege kiválóan alkalmassá teszik a dedikált funkció ellátására – kilométerekre van a legközelebbi településtől.

Zajlik az érintett gazdaságok többlépcsős fertőtlenítése

Pillanatnyilag még zajlik az érintett gazdaságok többlépcsős fertőtlenítése – a takarmány és alomanyag megsemmisítését beleértve – illetve előkészítése a visszatelepítésre, ami nemcsak óriási anyagi terhet jelent, hanem a genetikai veszteségek regenerálásának hosszú és komplex folyamatát is maga után vonja. Ami a jövőt illeti, egyelőre nem valószínű, hogy Uniós szintű, kiterjedt, preventív vakcinázási program indulna abból kifolyólag, hogy jelenleg ez jelentősen rontaná az adott ország, illetve a teljes Unió kereskedelmi lehetőségeit.

A hatályos szabályok alapján csak olyan állatot lehet beoltatni, amelyet a kezelés után rövidtávon leölnek. Ami bizakodásra adhat okot, hogy az EU-s fenntartású vakcinabank jelentős védekezési potenciált jelent minden tagállamnak, amivel gyorsan helyhez lehet kötni és felszámolni egy esetleges kitörést.

A teljes beszélgetésről készült felvételt az érdeklődők a Magyar Mezőgazdaság YouTube és Spotify csatornáin találhatják meg, melyben foglalkozunk a kártalanítási protokoll, az esetleges – állatorvosokat, gazdákat valamint hatóságokat érintő – szigorítások, szabálymódosítások és a rendszer fejlesztésének kérdésköreivel is – írja a magyarmezogazdasag.hu.