Borászok Barátja 2025

Egyéb
2025. július 13.
6
0

Megosztás:

A Borászok Borásza mellett minden évben átadják a Borászok Barátja díjat is. Az elismerést olyan ember kaphatja, aki nem borászként sokat tesz a magyar bor ügyéért, és hogy kit illet, azt titkos szavazással a borászok döntik el.

Az idén Kézdy Dánielre, a honi boros közeg egyik legfontosabb agytrösztjére esett a választásuk. A díjazottal Szabó Edit beszélgetett, aki maga is a Borászok Barátja cím birtokosa – írja a bor.hu.

Ott voltam a díjátadón, láttam a pillanatot, amikor kimondták a nevedet. Úgy tűnt, hogy meglepődtél. Nem számítottál rá, hogy az idén te leszel a Borászok Barátja?

Egyáltalán nem, mert úgy éreztem, van a jelöltek között, aki esélyesebb nálam. Már harmadszor kerültem be az utolsó körbe, de még soha nem vettem részt a díjátadó gálán. Most véletlenül el tudtam menni, és amikor körülnéztem a teremben, gyanús volt, hogy szinte senki mást nem láttam a jelölőlistáról, de még akkor sem gondoltam komolyan, hogy az enyém lehet a díj.

Aztán mégis a tiéd lett. Fontos, hogy megkaptad?

Nagy örömmel tölt el, hiszen a hazai boros közegben ez a legfontosabb olyan, nem állami elismerés, amit nem borászként megkaphat valaki. Az pedig külön jólesett, hogy a díjátadó után nagyon sok olyan ember gratulált, akivel nem vagyok feltétlenül napi kapcsolatban, sőt még olyanok is, akikre egyáltalán nem számítottam. Korábban is vettem már át díjakat, de a Borászok Barátja címet egyfajta mérföldkőnek érzem, még az is elképzelhető, hogy ez valaminek a lezárása és egy új korszak nyitánya lesz az életemben.

Kép: boraszokborasza.hu

A hazai boros szcéna egyik legnagyobb újítója vagy, tele innovatív ötletekkel. Mindig megérzed, hogy mire van szükség, vagy magadat szórakoztatod az új kezdeményezésekkel, aztán majd bejön, ami bejön?

A borral élem a mindennapjaimat, azzal kelek, azzal fekszem, és nem szeretek másolni. Ha a látóterembe kerül egy szőlőfajta vagy egy borvidék, amire érzésem szerint jó lenne fókuszálni, akkor megpróbálok kitalálni valamit, ami újszerű. Nem tagadom, ezekkel a kezdeményezésekkel néha magamat is szórakoztatom. A hazai boros viszonyok időnként nagyon kimerítőek, leszívják az ember energiáit, és ilyenkor egy szokatlan megközelítés lökést ad a folytatáshoz.

Néha megpróbálok kiszakadni egy kicsit ebből a világból, de ha elutazom a családommal, akkor is ott motoszkálnak a fejemben a gondolatok, és ha támad valami jónak tűnő ötletem, azonnal felírom. Persze az ötlet csak az első egy százalék, és utána már rögösebb az út a sikerig. Már ha sikeres lesz egyáltalán, mert minden új elképzelésben benne van a bukás kockázata.

Azért nálad eléggé elbillen a mérleg a siker javára – és nem hiszem, hogy csak mázlista vagy. Vegyük sorra, mi mindent álmodtál össze eddig!

A Vinoport nevű boros oldal volt az első. 2006 körül indult, amikor még nem igazán voltak ilyen tematikájú portálok. Ehhez aztán több kisebb-nagyobb rendezvény is kapcsolódott – ezeket tekinthetjük a Furmint Február előfutárainak. Az első Furmint Februárt 2010-ben rendeztük, és csak egyszer maradt el a Covid miatt, így az idei volt a tizenötödik. 2017. február 1-jén debütált az International Furmint Day, ugyanezen év december 10-én az Aszú Day. Ezekre azért volt szükség, mert az országhatárokon kívül sehol nem várhatjuk el, hogy egy teljes hónapot szánjanak egy szőlő- vagy egy borfajta megünneplésére, de egy napra bárhol a figyelem középpontjába kerülhetünk. A Kadarka a Szabadság Bora programot 2020. március 15-én rendeztük meg először a budakalászi Kálvária pincében, és azóta is megy minden évben. Az idén pedig megalapítottuk a Régi Magyar Szőlőfajtákért Egyesületet, és megszerveztük mellé az első komoly kóstolót, június 1-jén pedig megszületett a Magyar Pezsgő Napja. Ezek mellett írtam egy könyvet Tokajról, a Mátrai borvidéken másként gondolkodó borászatok számára létrehoztam a New Mátra nevű közösséget, és néhány hete indult útjára a legújabb projekt, a Boldog Balaton.

Volt olyan, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

Ilyen volt például a Gasztro Design Bazár, amire szerintem már senki nem emlékszik. Gasztronómiával és borral kapcsolatos kézműves tárgyakat árultunk, de úgy tűnik, nem volt még itt az ideje. A POP Fröccs nem bukott meg, épp ellenkezőleg. Annyira sikeres volt, hogy kénytelen voltam eladni, mert nem voltam már képes nyaranta 40-50 napon át hajnalig egy utánfutó pultjában állni és fröccsöt mérni a fesztiválozóknak. És legnagyobb sajnálatomra el kellett engednem a Hárslevelűk Éjszakáját is.

Azt a mai napig sajnálom. Neked nem hiányzik?

Dehogynem! Imádtam azt a rendezvényt, főleg a csodálatos helyszín, a Vajdahunyadvár kerengője miatt. Viszont ami az előnye, az a hátránya is: túl kicsi, ezért képtelenség volt egy ilyen programot költséghatékonyan megrendezni. A Furmint Februárt is a költségek miatt kellett elköltöztetnünk a Vajdahunyadvárból. Szeretnék egyszer egy olyan országban élni, ahol az állami bormarketinget segítő programok számára kedvezményes bérleti díjat ajánlanak az állami tulajdonban lévő helyszínek.

Furmint (felül) és Hárslevelű

A rendezvényeidre soha nem kaptál állami támogatást?

De igen! A Furmint Február egyszer kapott 1,5 millió forintot az Agrármarketing Centrumtól, de azzal annyi adminisztrációs teher nehezedett ránk, hogy alig vártam az elszámolás végét. Viszont az jó hír, hogy az utóbbi években a kommunikációba és a rendezvények hirdetésébe besegít a Magyar Bormarketing Ügynökség.

Mi a jó neked ebben az egészben? Miért csinálod?

Hát, nem pénzért, az biztos. Mondjuk azt, hogy hivatástudatból! Számomra fontos a magyarságom, nagyon erősen kötődöm ehhez az országhoz, és ezt a kötődést a magyar borok népszerűsítésével juttatom kifejezésre. Szerintem elengedhetetlen, hogy a saját területén mindenki a legjobbat nyújtsa. Mindegy, hogy kertész, orvos vagy tanító, a lényeg az, hogy szeresse a munkáját és hozza ki belőle a maximumot.

A bor nagyon jó közeget teremt: egy asztalhoz ülteti az eltérő módon gondolkodókat, lehetőséget ad új ismeretségek megteremtésére, és egy pohár bor mellett oldottabb, felszabadultabb a beszélgetés is. Én rengeteg kapcsolatot és nagyon sok barátságot köszönhetek a bornak, és biztos, hogy ezzel nem vagyok egyedül.

A Boldog Balaton a legújabb projekted. Mesélj róla!

Ezer szállal kötődöm a tóhoz. A szüleimnek van egy nyaralója Balatonkenesén, és gyerekkoromban ott töltöttem a nyaraimat. A diploma megszerzése után két évig a Francia Borok Házában dolgoztam, de innen a Badacsonyi Pincegazdasághoz vezetett az utam, és ott rengeteget tanultam.

A Boldog Balaton projekt lényege az, hogy felmutassa és közelebb hozza mindenkihez mindazt, amit a tó környékén és a Somlón szeretünk: a borokat, a romantikus helyszíneket, az ikonikus épületeket, az emblematikus éttermeket. Lassú projekt, nem sietünk, most rajzolódnak ki az irányok. Kezdetben 30-40, később akár több termelővel szeretnék együtt dolgozni, és az ő kínálatukból olyan válogatáscsomagokat állítok össze, amelyek által bemutathatom a Balaton extra arcait. A csomagok rendszeresen megjelennek majd a kínálatban, de rendezvényeket is szervezünk, amelyek segítenek a kis éttermek, különleges szálláshelyek felfedezésében.

Változóban van a borpiac, világosan látszik, hogy az eddig bevált értékesítési stratégiák sorra csődöt mondanak. Te hogyan látod ezt a kérdést?

Egyértelmű, hogy változnak a fogyasztói szokások, és erre sajnos nem reagálunk elég gyorsan, rugalmasan. Az alapok megvannak, a boraink jók, sőt nagyon jók. Most az a feladat, hogy a rendezvényeinket, a fesztiváljainkat és a képzéseinket is felhozzuk erre a szintre. Szükség lenne még több jó sommelier-re és a magyar borok iránt elkötelezett felszolgálóra, kevés a jól kommunikáló, szakmailag is megalapozott tudású boros újságíró is, pedig fontos a szerepük az értékesítésben. Nincs bormúzeumunk, kevés a borvidéki szálláshely, eltűntek a megfizethető árú, jó éttermek, és mindez csak a jéghegy csúcsa. Nagyon sok minden sújtja ezt az ágazatot, elég csak arra gondolnunk, hogy a szőlő felvásárlási ára 15 éve nem változott. Nehéz a helyzet, és egyre nagyobb a bizonytalanság. Örvendetes, hogy a borásztársadalomban felnőtt egy világlátott, új generáció, de a jelenlegi piaci viszonyok között nehezen tudják megvetni a lábukat.

Mivel kellene előrukkolniuk? Mi az, amit mostanában szívesen isznak az emberek?

Nehéz megmondani, de talán a pezsgő lehet kitörési pont. Igaz, hogy Európában már évek óta tart a buborékos italok sosem látott népszerűsége, és félő, hogy lecseng, mire mi odaérnénk, de ne feledjük, hogy Magyarországnak van egy 150 éves pezsgőkultúrája, talán meg kellene próbálni feléleszteni.