Burgonyamoly és forróság: végveszélyben a magyar krumpli

• Jó hírek, Növénytermesztés
• 2025. november 1.
• 5
• 0

A kedvelt alapélelmiszer ma már csak hűtőöntözéssel termeszthető sok hazai térségben. Ha nem változtatunk, hamarosan teljesen importból származik majd a burgonya.

A klímaváltozás miatt Magyarország éghajlata egyre kevésbé kedvez a burgonyatermesztésnek. A növény számára az ország nagy részén már most is túl meleg a nyár, miközben a melegedéssel új, inváziós kártevők is megjelentek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének és a MATE Agronómiai Tanszékének kutatói – Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita – friss tanulmányukban azt vizsgálták, miként romlott a burgonya termeszthetősége és csökkent az össztermés az elmúlt évtizedekben, valamint milyen jövő várhat a növényre hazánkban.

Egykor alapélelmiszer, ma veszélyeztetett növény

A burgonya a 18. század végén, II. József idején kezdett elterjedni Magyarországon, és a 19. századra vált nélkülözhetetlen, tápanyagban gazdag alapélelmiszerré. A növény optimális vetési feltétele az 8–10 °C-os talajhőmérséklet, és a betakarítás hagyományosan augusztus és október között zajlik.

Ma azonban Magyarország a burgonyatermesztés déli határán fekszik: tőlünk délre már csak magasabban fekvő, hűvösebb hegyvidéki területeken lehetséges a termesztése. Az egyre forróbb nyarak és a gyakoribb hőhullámok miatt a burgonya egyre nehezebben viseli a hazai éghajlatot.

Melegedő nyarak és új kártevők

A kutatók egy nemzetközi módszertant továbbfejlesztve vizsgálták, hogyan befolyásolják a meteorológiai tényezők – különösen a júliusi hőmérséklet – a burgonya termeszthetőségét. Az Alföldön az utóbbi évtizedekben bekövetkezett melegedés miatt a termesztés már ma sem tekinthető kedvezőnek.

A hőstressz mellett a kártevők is komoly fenyegetést jelentenek. A jól ismert burgonyabogár mellé 2015-ben újabb veszélyforrás érkezett: a burgonyamoly, amely a melegebb klímájú országokból telepedett meg hazánkban. A faj mára tartósan jelen van, és nemcsak a burgonyát, hanem a paradicsomot, paprikát és padlizsánt is károsíthatja.

Drasztikus visszaesés a terméshozamban

A klímaváltozás hatása már a termésmennyiségen is érződik. Míg a 2000-es évek elején mintegy 800 ezer tonna burgonya termett Magyarországon, addig 2024-re ez a negyedére csökkent.
Jelenleg a hazai termelés csupán 40–50%-át fedezi a belföldi fogyasztásnak, a hiányt főként francia, német és holland import pótolja.

A kutatás kimutatta, hogy a 2000 utáni években a hazai burgonyatermés és a hőség miatti termeszthetőségi mutató között közepesen erős (0,6-os) összefüggés mutatható ki – azaz minél forróbb a nyár, annál rosszabb a terméseredmény.

Fogyó termőterületek, eltűnő hagyományok

A természetes, öntözés nélküli termesztésre alkalmas területek aránya drámaian csökken.
Míg a 2000-es években még az ország nagy része alkalmas volt a burgonya termesztésére, ma már csak elszórtan adódnak megfelelő évek.

A legnagyobb visszaesés az Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon történt:
Budapest környékén 2024-re teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, a korábbi 200–300 hektáros területek eltűntek. A termelés súlypontja Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyébe helyeződött át, de ezek együtt is csak fele akkora termést adnak, mint amennyi egykor egyedül Pest vármegyéből származott. A Dél-Alföldön pedig már csak öntözés mellett lehetséges a termesztés.

A jövő: csak zöld forgatókönyv mellett maradhat magyar burgonya

Az elmúlt tíz évben az ország területének átlagosan 40%-a volt alkalmas burgonyatermesztésre – figyelembe véve a hőhullámokat és a kártevők megjelenését. Tíz–tizenöt éven belül ez az arány 20–25%-ra csökkenhet.

A kutatók három forgatókönyvet vázolnak:

• Pesszimista esetben a burgonya termesztése teljesen megszűnhet Magyarországon.

• Realista forgatókönyv szerint a jelenlegi termőterületek többsége alkalmatlanná válik, de néhány hűvösebb térségben még korlátozottan folytatható lesz a termesztés.

• Zöld forgatókönyv – hatékony kibocsátáscsökkentéssel, öntözésfejlesztéssel és kártevő-ellenőrzéssel – viszont esélyt kínálhat arra, hogy a jó minőségű, hazai burgonya ne tűnjön el teljesen a magyar termőföldekről.

Forrás: Agroinform