Élelmezési Világnap: a fenntartható mezőgazdaság a jövő egyik kulcsa

• Agrárhírek, Állattenyésztés, Növénytermesztés
• 2026. október 16.
• 0

Lesz elég élelmiszer a jövőben? A fenntartható termelés, a tudatos vásárlás és az élelmiszer-pazarlás csökkentése egyaránt fontos.

Október 16-án, az Élelmezési Világnapon világszerte arra keresik a választ, hogyan biztosítható elegendő élelmiszer a növekvő népesség számára úgy, hogy közben a termelés alapjául szolgáló természeti erőforrások is fennmaradjanak. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szerint az élelmezésbiztonság megteremtéséhez a terméshozamok mellett a gazdálkodás módját, az alapanyagok felhasználását és az élelmiszer-pazarlás mértékét is figyelembe kell venni.

Nem csak az számít, mennyi élelmiszer terem

Az élelmezésbiztonságról szóló vitákban gyakran a megtermelt élelmiszer mennyisége és a terméshozamok kerülnek előtérbe. A teljes kép ennél összetettebb: ugyanannyi élelmiszer előállítása eltérő erőforrás-felhasználással járhat, és az sem mindegy, hogyan hasznosul a megtermelt alapanyag.

A fogyasztási szokások szintén befolyásolják, mekkora termőterületre van szükség. A növényi eredetű élelmiszerek nagyobb aránya az étrendben, valamint az emberi fogyasztásra is alkalmas növények takarmányozási célú felhasználásának mérséklése csökkentheti az élelmiszer-termelés földterületigényét.

A pazarlás visszaszorítása szintén kulcsfontosságú. Az élelmiszerek jelentős része a feldolgozás és a fogyasztás során vész kárba, ezért a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer kialakításához az előállítás mellett a felhasználás módjára is figyelni kell.

A termelésnek közben a természeti erőforrások hosszú távú megőrzését is szolgálnia kell. A termékeny talaj, a tiszta víz és az egészséges környezet nélkül a mezőgazdaság jövője is veszélybe kerülhet.

Mit kínál az ökológiai gazdálkodás?

Az ökológiai gazdálkodás szabályozott termelési rendszer, amely a helyi erőforrásokra és a természetes folyamatokra épít. Korlátozza a környezetet terhelő külső anyagok, köztük a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatát. Működését uniós és hazai jogszabályok szabályozzák, az előírások betartását pedig akkreditált szervezetek ellenőrzik és tanúsítják.

Az ökológiai termelés kapcsán gyakran felmerül, hogy az alacsonyabb hozamok miatt nagyobb földterületre lehet szükség ugyanannyi élelmiszer előállításához. A hozamkülönbség valóban létezik, de mértéke növénykultúránként eltérő, és önmagában nem ad teljes képet egy gazdálkodási rendszer fenntarthatóságáról.

Egy több évtizedes nemzetközi tartamkísérlet eredményei szerint az ökológiai gazdálkodási rendszerek vetésforgóra vetítve a hagyományos, konvencionális rendszerek terméshozamának mintegy 80-85 százalékát érik el. Eközben körülbelül 60 százalékkal kevesebb kívülről bevitt nitrogént és 92 százalékkal kevesebb növényvédő szert használnak.

„A kérdés tehát nem egyszerűen az, hogyan termeljünk minél többet, hanem az, hogyan tudunk elegendő egészséges élelmiszert előállítani úgy, hogy közben csökkentjük a pazarlást, a függőségünket a kémiai inputoktól, és megőrizzük agrár-ökoszisztémáink működőképességét” – hangsúlyozza dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

Egy kiló kenyér mögött az egész élelmiszer-rendszer áll

Október 16-a a kenyér világnapja is. A kenyér jól példázza, hogyan kapcsolódik össze egy hétköznapi élelmiszerben a termelés módja, az alapanyag minősége, a feldolgozás és a fogyasztás. A végeredményt ugyanis a recept és a sütési technológia mellett az is befolyásolja, milyen gabonából készült a liszt, milyen fajtát termesztettek, és hogyan dolgozták fel a terményt.

Az ökológiai gabonatermesztésben fontos szerepet kap a talaj védelme, a változatos vetésforgó és a szerves tápanyag-utánpótlás. A növényvédelemben elsősorban a megelőzésre támaszkodnak, miközben mellőzik a szintetikus műtrágyák, gyomirtók és más növényvédő szerek használatát.

Az ÖMKi szakértői azt vizsgálják, mely gabonafajok, fajták és termesztési megoldások lehetnek eredményesek a változó éghajlati viszonyok között, az ökológiai gazdálkodásban. Kutatásaik arra is kiterjednek, hogyan segítheti a fajok és fajták változatossága a termelés alkalmazkodóképességét.

Az intézet nemrég frissített bio gabona- és ősgabona-terméktérképe a vásárlóknak is segítséget nyújt: könnyebben megtalálhatják a hazai bioliszteket és az ezekből készült termékeket, valamint tájékozódhatnak azok eredetéről.

A pazarlás jelentős része otthon történik

Az élelmiszer-rendszer működésére a vásárlási és fogyasztási szokások is hatással vannak. A Nébih 2025-ös felmérése szerint Magyarországon fejenként évente 20,8 kilogramm élelmiszer kerül a háztartásokban a kukába. Ebből közel 3 kilogrammot tesznek ki a pékáruk.

Az élelmiszer-veszteség a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem során is keletkezik, a pazarlás jelentős része azonban a háztartásokban történik. A nem megfelelő tárolás, a túl nagy mennyiségben vásárolt élelmiszer és a fel nem használt maradékok egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ehető élelmiszer végezze a szemétben.

A tudatosabb vásárlás egyszerű lépésekkel kezdődhet: érdemes előre megtervezni a bevásárlást, átgondolni, miből mennyire van szükség, és megfelelően tárolni az élelmiszereket. A maradékok felhasználásával szintén csökkenthető a kidobott mennyiség.

Az élelmezés jövője tehát több tényezőn múlik egyszerre. A termelés módja, a természeti erőforrások megőrzése, a fogyasztási szokások és a pazarlás mérséklése egyaránt fontos szerepet játszik. A vásárlók is hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerhez azzal, hogy csak annyit vesznek, amennyire valóban szükségük van, és lehetőség szerint fenntartható módon előállított, helyi forrásból származó élelmiszereket választanak.

Forrás: agroinform.hu