Milyen hatással van a poloskákra az enyhe tél és a hűvös tavaszi időjárás?
A szóban forgó két inváziós poloskafaj, az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) és a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) hazai állományai stabilnak mondhatók, a két faj országszerte jelen van. A kedvezőtlen időjárási események, például az átlagnál hűvösebb május vagy a nyári aszályos időszak negatívan hathatnak a telelésből ébredő és idén nyáron kikelő rovarokra. Ugyanakkor jelentős állománycsökkenésre a két faj széles ökológiai spektruma (jó hidegtűrés; több, mint 300 ismert tápnövény) miatt nem kell számítani. Jelenleg mindkét faj jelen van a lakóövezetekben, kiskertekben.
Melyik faj okoz nagyobb gondot, az ázsiai márványospoloska vagy a zöld vándorpoloska?
Lakossági zavarást továbbra is az ázsiai márványospoloska jelenléte okoz a tömeges telelőre vonulás miatt. A kiskerti kártétel tekintetében vegyes kép mutatkozik: a legjellemzőbb tápnövények közül paprikán, paradicsomon inkább a vándorpoloska, míg gyümölcsfákon főleg a márványospoloska okoz gondot. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ez a forrásfelosztás szigorúan vett dolog lenne.
Mikor várható a természetes ellenségek megjelenése?
Egy inváziós faj megtelepedése és gyors terjedése esetén az egyik legnagyobb probléma a ragadozók, kórokozók és paraziták által megvalósuló állományszabályozás hiánya, ami miatt az adott faj a környezet eltartóképességének határáig képes felszaporodni. Így okozva akár ökológiai, akár mezőgazdasági károkat. A két inváziós címerespoloska esetében eddig nem áll rendelkezésre átfogó ismeretanyag hazai kontrollszervezetekről.
A közösségi médiában – főként rovarokkal foglalkozó vagy kertészeti csoportokban – láttam olyan bejegyzéseket, miszerint több hazai állatfaj, így imádkozó sáska (Mantis religiosa), egyes hálót szövő pókfajok vagy németdarázs (Paravespula germanica) ezen poloskafajokkal történő táplálkozását figyelték meg, valamint magam is megfigyeltem, ahogy széncinke (Parus major) vagy koronás keresztespók (Araneus diadematus) márványospoloskával táplálkozik. Ugyanakkor ezeket inkább kezelném érdekes, egyedi esetként, mintsem általános, bizakodásra okot adó trendként, hisz a poloskáknak kémiai védekezésük okán eleve nincs sok ragadozójuk.
Hatékony állományszabályozó hatása egy élősködőnek lenne, amilyenek például a Trissolcus fürkészdarázsfajok. E genus egyik képviselője, a szamurájdarázs (Trissolcus japonicus) néhány éve nagy figyelemnek örvendett, hisz az ázsiai márványospoloska eredeti elterjedési területéről származik és a faj tojásparazitoidjaként ismert. A szamurájdarázs azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: megtelepedése és széleskörű elterjedése Európában eddig nem történt meg. Egy Európában őshonos rokona, a Trissolcus basalis hatékonynak bizonyult a zöld vándorpoloska ellen és megfigyelték már ázsiai márványospoloska tojásában is. Összességében tehát bár vannak biztató jelek természetes szabályozók fellépésére, ezek hatékonyságáról beszélni még korai.
Milyen kutatások folynak a kártevő poloskákkal kapcsolatban?
Az ázsiai márványospoloska csapdázására irányuló kutatások egyelőre vizsgálati stádiumban vannak. Egyfelől vannak előzetes eredmények egy fűthető dobozcsapdát illetően, amely ideális telelőhelyet szimulálva képes csalogatni az állatot, másfelől próbálkozunk különböző csalogató vagy riasztó hatású vegyületek tesztelésével.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
