Jakab István: az EU-s agrártámogatások átalakítása az ukrán mezőgazdaság finanszírozásáról szólna

– tette hozzá.

Brüsszelben „lopakodó program- és jogalkotás zajlik”, miközben hatástanulmányok nem készülnek, és az elképzelések következményei nem csupán az európai gazdatársadalomra, de minden uniós polgárra nézve beláthatatlanok – mondta.

Emlékeztetett: az EU-s mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd elnevezésű dokumentumban leírtak szerint – amelyet az agrárium új uniós biztosa iránymutatónak tekint – a támogatások jelentős szűkítésével és a módszerének teljes átalakításával, a gazdasági haszonállat-állomány drasztikus visszaszorításával akarják csökkenteni a környezetszennyezést.

Hasonló célokkal indokolják azt a szándékot is, amely szerint már óvodás kortól szükség van a gyerekek érzékenyítésére, hogy ne fogyasszanak állati fehérjéket és térjenek át a növényi alapú táplálkozásra – jegyezte meg.

Aláhúzta: mindezek megakadályozására indították el a „Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól!„ – petíciót, amelynek támogatására kérte a szolnokiakat is.

Papp Zsolt György, a NAK elnöke kiemelte: a közös agrárpolitika stratégiai párbeszédéből kihagyták a Kelet- és Közép-európai gazdatársadalmat. Eközben a tervezet célkeresztjében az az 500 milliárd forint értékű területalapú támogatás áll, amely a hazai agrártámogatások gerincét alkotja, ötmillió hektár termőterületet, több mint 162 ezer családi gazdálkodót, őstermelőt és mezőgazdasági vállalkozót érint.

A 2027 utáni közös agrárpolitikáról szóló vitaanyag nagyságrendileg az unió teljes költségvetésének egyharmadát kitevő, mintegy 387 milliárd euró sorsáról dönthet. Innen nézve ez egy nagyon fontos kérdés, de legalább ilyen fontos Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is, ahol ez évente 53 milliárd forintot jelent – hangsúlyozta.

Az átalakítás másik tétje, hogy a jelenlegi objektív, területi alapon működő támogatási rendszert egy sokkal bonyolultabb, átláthatatlan, jövedelem alapú rendszer váltsa fel – jegyezte meg.