Jakab István: Brüsszel nem dönthet a gazdákról a gazdák megkérdezése nélkül

• Agrárhírek, Jó hírek
• 2025. július 16.
• 121
• 0

Brüsszel nem dönthet a gazdákról a gazdák megkérdezése nélkül, az ukrajnai háborút nem finanszírozhatja az agrártámogatások rovására - mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerdai tüntetésén a Magosz elnöke.

Jakab István szerint a lopakodó brüsszeli jogalkotás nem új gyakorlat, az Európai Bizottság most is a gazdák feje fölött, őket megkerülve akar döntéseket hozni. Hozzátette, hogy az ukrajnai földbirtokokkal rendelkező nemzetközi érdekeltségek, nagybefektetők az agrárvállalkozásaikat uniós gazdaságokként akarják működtetni, ezért akarják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Közülük a legnagyobbak több mint 500 ezer hektáron gazdálkodnak, és nem szabad elhinni, hogy át fogják állítani a gazdaságaikat az uniós előírásoknak megfelelően, mert eddig sem tartottak be semmit.

– fogalmazott.

Jakab István szerint ebben a helyzetben nem maradt más választás, csak az ellenállás, ez az egyetlen eszköz a tiltakozásra a gazdák ellehetetlenítése ellen. Előbb-utóbb a nyugat-európai társaik is föl fognak ébredni, hiszen ott is hasonló gondokkal küzdenek, csak őket a saját kormányaik nem támogatják. A magyar gazdák megküzdöttek azért, amit elértek, nem fogják feladni az eredményeiket, és ha lesz európai gazdaösszefogás, akkor lehet javítani a helyzeten.

Az üzenet világos, az agrártámogatási rendszert fenn kell tartani, azt viszont nem szabad tűrni, hogy Európa „agrárskanzenné váljon„, és a gazdáknak mindezt tétlenül kelljen nézniük – szögezte le a Magosz elnöke.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a 2027 utáni uniós agrárpolitikáról szóló brüsszeli anyag alapján attól tart, hogy az Európai Bizottság veszélyeztetné a magyar termelők piacait, tönkretenné a vidéket, kétes eredetű élelmiszereket juttatna a családok asztalára.

Régóta lehet persze tudni, hogy az EU „gyalázatos” ötletekkel akarja ellehetetleníteni az agráriumot, elvonva a forrásokat, miközben a gazdák tiltakozásáról nem akarnak tudomást venni – mondta.

De ezzel mostanra összekovácsolták az európai gazdatársadalmat, 70 érdekképviseleti szervezet tiltakozik Brüsszelben, és nincs megállás addig, ameddig nem tudják a követeléseiket érvényesíteni – hangoztatta, rámutatva: a tét a területalapú támogatások jövője, amely Magyarországon több mint 100 ezer családi gazdálkodót, őstermelőt, mezőgazdasági vállalkozót érint.

Hangsúlyozta, hogy az agrártámogatás nem ajándékpénz, rengeteg szabályt kell betartaniuk az igénylőknek. A mostani bizottsági javaslat az öregségi nyugdíjban részesülőket kizárja a támogatásból, de a vidékfejlesztés nemcsak a gazdatársadalmat érinti, hiszen az élelmiszer az önrendelkezés része.

A helyzet nem könnyű, mert aszályban kell termelni, és piacot vesztve kell értékesíteni, de a magyar termelőket most legalább segíti az uniós támogatásokhoz járó 80 százalékos költségvetési társfinanszírozás, és az, hogy a kormány meghallgatja a gazdákat.

Vannak még pályázati lehetőségek is, de a 2027 utáni időszakban kérdéses a megmaradás, mert a vidék támogatására elkülönített forrásokat el akarják venni, bele akarják keverni egy olyan alapba, amelyből már nem látszik, hogy valójában mennyi jut az agráriumnak – mondta.

A NAK elnöke szerint egyelőre azt sem tudni, mint jelent a területalapú támogatás lecserélése jövedelemalapú támogatásra, milyen jövedelmeket hasonlítanak ehhez össze. Álláspontja szerint súlyosbítják a helyzetet a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek elveszik a piaci lehetőségeket az európai termelőket, miközben arra kényszerítik őket, hogy a több százezer hektáros ukrajnai gazdaságokkal és a dél-amerikai beszállítókkal versenyezzenek.

– mondta Papp Zsolt.

A beszédek végeztével a rendezvényt kísérő egyik – néhány köbméternyi trágyával megrakott – mezőgazdasági járműről jelképesen egy doboznyi trágyát tettek le az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székháza elé.