Járványok árnyékában az európai állattenyésztés

• Állattenyésztés, Jó hírek
• 2026. február 12.
• 0

Az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a kéknyelv-betegség egyszerre formálja át az uniós állattenyésztést, miközben egyes országokban történelmi léptékű gazdasági veszteségek halmozódnak fel.

A járványok, a termelés koncentrációja és az egyre szigorúbb védekezési intézkedések hosszú távon alapjaiban alakítják át az ágazat szerkezetét és jövőképét.

Németország: járványokkal terhelt év

Ragadós száj- és körömfájás (RSZKF)

2025. január 10-én Berlin közelében, egy vízibivalycsordában azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírusát. Hasonló esetre utoljára 1988-ban volt példa Németországban. A későbbi magyarországi megbetegedések során a német hatóságok szakmai segítséget nyújtottak, különösen a bevált védekezési gyakorlatok és a vakcinázási tapasztalatok megosztásával.

Nyúlpestis

2025 első hónapjaiban Bajorországban és Rajna-vidék–Pfalz tartományban a nyúlpestis terjedése okozott aggodalmat, elsősorban a vadállományban.

Afrikai sertéspestis (ASP)

Az afrikai sertéspestis (ASP) egész évben jelen volt több német tartományban, és Észak-Rajna–Vesztfáliát is elérte. A spanyol és lengyel járványhelyzet szintén hatással volt az európai piacra. Amennyiben a legnagyobb állatsűrűségű térségekben nem sikerül hatékonyan megfékezni a vírust, a piaci zavarok tovább mélyülhetnek.

Kiemelt kérdés a fertőzött térségekből származó sertéshús értékesítési lehetőségeinek javítása. A tartománytól nyugatra fekvő Hollandia és Belgium szintén fokozott készültségben van az ASP elleni védekezés terén.

2025-ben Németország az állatbetegségek szempontjából rendkívül terhelt évet zárt, több, egymással párhuzamosan zajló járványhelyzettel.

Kéknyelv-betegség: kontroll magas kockázat mellett

A kéknyelv-betegség már 2024-ben jelentős károkat okozott a szarvasmarha-állományokban. Németország a célzott immunizáció mellett döntött, amely a szakértők szerint a leghatékonyabb védekezési forma.

A vírus nyugatról kelet felé terjed, és a szúnyogok megjelenésével 2025-ben is újabb hullámot vártak. A betegség vetéléseket, elhullásokat, termelékenységcsökkenést és úgynevezett „gyenge borjak” születését okozhatja.

A magas állománysűrűségű térségekben végrehajtott célzott oltási programnak köszönhetően a károk végül elmaradtak a legrosszabb forgatókönyvektől.

Madárinfluenza: súlyos veszteségek, óvatos nyitás az oltás felé

A madárinfluenza H5N1 variánsa miatt Németországban több mint 1,5 millió baromfit kellett kényszervágásra küldeni. A legsúlyosabban érintett régiók Észak-Németország és Bajorország voltak.

A vadmadarak körében – különösen a darvak esetében – rekordméretű fertőzöttséget mértek. A haszonállat-állományban 2021-ben 286 esetben, míg 2025-ben 199 esetben rendeltek el kényszervágást, ami a védekezés részleges eredményességét mutatja.

Németország egyelőre nem vezette be a madárinfluenza elleni oltást, ugyanakkor a francia és holland tapasztalatokat folyamatosan elemzik. Az immunizáció kérdése már nem számít szakmai tabunak, bár politikai szinten továbbra is óvatos megközelítés jellemzi a döntéshozatalt.

Lengyelország: szerkezeti átalakulás és súlyos ASP-veszteségek

A Mezőgazdasági Szerkezetátalakítási és Modernizációs Ügynökség (ARiMR) adatai szerint a lengyel sertéstartó gazdaságok száma több mint két éve folyamatosan csökken. 2025 októberére a regisztrált telepek száma 45 ezer alá esett, egyes időszakokban havonta akár 600 gazdaság is megszűnt.

Ezzel párhuzamosan az átlagos állományméret történelmi csúcsra emelkedett: 2025 végére megközelítette a 207 egyedet. Egy évtizeddel korábban ez az érték alig haladta meg a 40 állatot.

A lengyel sertéshús-fogyasztás mintegy 20 százaléka importból származik, a levágott állatok körülbelül 40 százaléka pedig Dániából behozott malacok felhizlalásával kerül piacra.

Az ASP gazdasági hatásai

2025-ben 576 gazdaságban erősítették meg az ASP jelenlétét, és közel 210 ezer sertést vágtak le. A közvetlen veszteség meghaladta a 106 millió zlotyt (mintegy 25 millió eurót).

A Sertéstenyésztők Országos Szövetsége (POLPIG) megbízásából készült tanulmány szerint:

• 2024-ben az ASP-hez kapcsolódó veszteségek megközelítették a 9,8 milliárd zlotyt,

• 2025-ben további 1,5 milliárd zloty kárt okozott a járvány.

Az ASP 2014 óta van jelen Lengyelországban, és mára a 16 vajdaságból 14-et érint. A szakértők becslése szerint az elmúlt 11 év összesített gazdasági vesztesége meghaladta a 20 milliárd zlotyt.

Hosszú távú átrendeződés az ágazatban

A több, egymással párhuzamosan zajló járványhelyzet rámutat arra, hogy az uniós állattenyésztés nem csupán egészségügyi, hanem szerkezeti és gazdasági fordulóponthoz érkezett. A kisebb gazdaságok visszaszorulása, a termelés koncentrációja és az egyre komplexebb védekezési rendszerek tartósan átalakíthatják az európai húságazat működését.

Forrás: allattenyesztok.hu