Csendben eltűnik ez a veszélyeztetett növényünk
Ritka őshonos cserjénk, amelyet az invazív amerikai vadszőlő sarokba szorít, küzd a túlélésért.
A Kárpát-medence erdeiben egy kevéssé ismert, mégis különleges növény él: a Crataegus nigra, magyar nevén fekete galagonya. Ez a tüskés cserje vagy kisebb fa nem annyira feltűnő, mint piros termésű rokonai, különlegességét azonban fénylő fekete bogyói és ritka előfordulása adja.
Elsősorban a Duna és a Dráva menti keményfás ligeterdők peremén fordul elő. Magyarország mellett a nyugat-balkáni térségben és a Pannon-medencében is jelen van, de elterjedése mozaikos. A 3–7 méteresre növő növény vastag, szürkés hajtásokat fejleszt, tüskéi és termései pedig jól elkülönítik más galagonyafajoktól.
Veszélyeztetett és fokozottan védett faj
A fekete galagonya fokozottan védett Magyarországon, 1988 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. Természetvédelmi értéke 100 000 forint, így gyűjtése vagy károsítása engedély nélkül tilos.
Fennmaradását több tényező veszélyezteti:
-
élőhelyének átalakítása,
-
erdőgazdálkodási beavatkozások,
-
inváziós növényfajok terjedése.
Különösen nagy problémát jelent az amerikai vadszőlő, a Parthenocissus inserta, amely agresszívan befutja és elnyomja a cserjéket. A sűrű indák megvonják a fényt és a tápanyagokat, ami hosszú távon a növény pusztulásához vezethet.
A beavatkozás már megkezdődött: a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei Szigetújfalu térségében eltávolították a burjánzó vadszőlőt, több tucat fekete galagonyát felszabadítva a növényi nyomás alól. A faj védelme azonban folyamatos munkát igényel.
Ökológiai és tudományos jelentőség
A fekete galagonya az ártéri ligeterdők élővilágának része. Termései táplálékul szolgálnak madarak és más erdei élőlények számára, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma stabilitásához.
Botanikai szempontból is figyelemre méltó: a legtöbb galagonyafaj piros bogyót érlel, ezért a fekete termés rendszertani és evolúciós szempontból is különleges.
Egy kevéssé ismert, mégis fontos faj
A fekete galagonya példája jól mutatja, hogy nemcsak a látványos vagy közismert fajok kerülhetnek veszélybe. Az élőhelyek szűkülése és az inváziós fajok térnyerése sokszor a kevésbé ismert, de ökológiailag értékes növényeket sodorja háttérbe.
Ami egykor természetes része volt az ártéri erdőknek, ma már a fennmaradásáért küzd – csendben, és gyakran észrevétlenül.
Forrás: ng.24.hu
- Szántás vagy forgatás nélküli művelés ősszel? – Mikor lehet előnyös a no-till vagy min-till, és mikor nem?
- Ázsiából származó kártevő jelent meg Magyarországon, a lakosság segítségét kérik
- Óriás ragadozó terjed a magyar kertekben: az őshonos imádkozó sáskákra is veszélyt jelenthet
- Őszi talajtömörödés – honnan tudjuk, hogy baj van a földdel?
- Mi adja egy zöldség valódi ízét? Több száz tulajdonságot is vizsgálhatnak
- Sütőtök betakarítása – honnan tudjuk, hogy valóban beérett?
2026. október 4.
Miért fontos, hogy télen se maradjon csupaszon a termőföld?
2026. október 3.
Mi történik a kukoricatarlóval télen? Tavasszal is gondot okozhat
2026. október 2.
Ivóvíz télen: hogyan készüljön fel az állattartó a fagyokra?
2026. október 1.
Aszály sújtotta Tokaj-Hegyalját, mégis biztatóak az idei borok
2026. október 1.