Kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik

• Jó hírek
• 2025. október 17.
• 4
• 0

A kormány intézkedéseinek köszönhetően ma már ma kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik, és az idén, amikor Európa legforróbb nyara volt, 200 ezer hektárral kisebb területen volt aszálykár, mint a 2022-es nagy aszály idején - mondta az agrárminiszter.

A klímaváltozás hatásaira időben reagált az agrártárca – több mint 4 milliárd forintot fordítottak azonnali beavatkozásokra, és megfordították a vízgazdálkodási trendeket.

Nagy István agrárminiszter a délnyugat-baranyai Vajszlón, egy fejlesztési forrásból megvalósított öntözőrendszer átadásán hangsúlyozta: az éghajlatváltozás negatív hatásait az Agrárminisztérium már évekkel ezelőtt felismerte, ezért megalakították az aszályvédelmi operatív törzset, és 4,3 milliárd forintot biztosítottak az azonnali intézkedésekre.

A tárcavezető ismertette, hogy az elmúlt időszakban:

• 1050 millió köbméter vizet sikerült felfogni,

• 848 kilométernyi csatornát tisztítottak meg és tettek alkalmassá vízvisszatartásra,

• 157,5 millió köbméternyi holtágat és tározót vontak be a vízpótlásba,

• és 1672 vízügyi szakember dolgozott folyamatosan az aszálykárok megelőzésén és enyhítésén.

Mindezek eredményeként a 2022-es történelmi aszályhoz képest az idén 200 ezer hektárral kevesebb területet érintette az aszálykár.

„Megfordítottunk trendeket, megváltoztattuk a gondolkodásmódot: ma már nem elfolyik a víz, hanem megőrizzük, tároljuk, és oda vezetjük, ahol a legnagyobb szükség van rá” – fogalmazott Nagy István.

A természetes vizes élőhelyek szerepe

A miniszter kiemelte: mivel a mezőgazdaság az egyik leginkább kitett ágazat az éghajlati változásoknak, a versenyképesség megőrzése érdekében fel kell készülni az aszályos időszakok hatásainak mérséklésére és a vízhiány hosszú távú kezelésére.

Ebben fontos szerep jut az eszközbeszerzéseknek, a rendszerfejlesztéseknek és az ágazati együttműködéseknek, valamint a természetes vizes élőhelyeknek, amelyek:

• javítják a környező mezőgazdasági területek vízellátását,

• csökkentik a légköri aszály kialakulását,

• és kedvezően hatnak a nyári csapadékképződésre.

A miniszter szerint a mélyebben fekvő, időszakosan víz borította területek helyreállítása nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is indokolt. Az ilyen, gyengébb termőképességű földek kivonása a művelésből hosszú távon megtérül, hiszen javítja a táj vízháztartását, mérsékli a kiszáradást, és kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát.

Támogatások és közösségi fejlesztések

A kormány több olyan programot is elindított, amelyek egyszerre segítik a gazdákat és a vízügyi szakembereket – ilyen a „Vizet a tájba” program és az Agroökológiai Program.

Az idei, májusban elrendelt aszályveszély-helyzet idején a kormány átvállalta a gazdák öntözővíz-költségeit, mintegy 10 milliárd forint értékben, továbbá 4,7 milliárd forintot fordított vízmegtartási beruházásokra. Ennek keretében vízpótló, vízépítési és gépészeti fejlesztések is elindultak.

Szeptember elejéig 336 hektárnyi területet ajánlottak fel elöntésre, míg a csatornafeltöltési igények elérték az 1278 kilométert. Az agrártárca az elmúlt tíz évben több mint 1300 vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben.

A fejlesztések révén megduplázódott az öntözött területek nagysága, és megújult a korábbi infrastruktúra is. A miniszter hangsúlyozta: a vízkészletek hatékony felhasználása érdekében előnyös, ha a gazdák közösen gazdálkodnak és működtetik az öntözési rendszereket.

Több mint 130 öntözési közösség kapott eddig vissza nem térítendő támogatást, összesen 10 milliárd forint értékben.

Vajszlói fejlesztés: 192 hektár új öntözőrendszer

A vajszlói beruházás az Ormánsági Öntöző Kft. projektjeként valósult meg, amely a vidékfejlesztési program keretében több mint 1,5 milliárd forintos támogatást nyert el a 2,2 milliárdos beruházásához.

Ennek köszönhetően 192 hektárnyi korábban öntözés nélküli területet láttak el modern öntözőberendezésekkel, víztározókkal, szivattyúkkal és csővezetékekkel.

Nagy Csaba országgyűlési képviselő szerint az ilyen fejlesztések a vidéki emberek mindennapjait segítik, és tartósan erősítik a magyar mezőgazdaság versenyképességét.

Baksa Zsolt László, a beruházó és az öntözött területeket kezelő cégek tulajdonosa hozzátette:

„Fúrt kutak és víztározók jöttek létre, az öntözést pedig a legmodernebb technológiával, akár mobiltelefonról is irányítani lehet.”

Az öntözött területeken vetőmagtermesztés zajlik majd, amelyet a vállalat saját üzemében dolgoz fel.

A Szentlőrinci Szolanum Kft. nyilvános adatai szerint a cég 2024-ben 1,056 milliárd forint árbevétel mellett 35 millió forint nyereséget, míg egy évvel korábban 1,08 milliárd forintos árbevétel mellett 107 millió forint profitot ért el.

Forrás: MTI