Különleges kinézet, különleges íz

Megosztás:

Ebben az évben a sárga gévagombára koncentrálódik a figyelem, ugyanis a Magyar Mikológiai Társaság által meghirdetett Év Gombája versenyen a sárga bunkógomba, a nádi kígyógyomba és a sárga gévagomba közül az utóbbi kapta a legtöbb szavazatot.

A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) egy látványos, élénksárga színű gombafaj, amely leginkább tölgyfákon és más lombos fákon található meg, általában az erdőkben. Európában és Észak-Amerikában széles körben elterjedt, tavasszal, valamint nyáron fejlődik. Élősködő faj, a fák törzsén és ágain tápanyagokat von el, idővel pedig fehérkorhadást okoz, ami a fa szerkezetének lebomlásához vezethet. Nedves és enyhén párás környezetben érzi jól magát, különösen ott, ahol a hőmérséklet nem csökken túl alacsonyra.

Szokatlan, réteges kinézete és élénk színe miatt messziről felismerhető. Legjellemzőbb színe a kénsárga, majd idősödve narancssárga, téglavörös, végül pedig piszkosfehérre fakul ki.

Termőteste nagyméretű, 10-50 cm is lehet az átmérője, vastagsága pedig 1-4 cm. Fiatalon gumószerű, majd félkörösen, legyezőszerűen kiterül. Jellemzően a különböző méretű termőtestek egymás fölött elhelyezkedve telepeket hoznak létre. A termőtest pereme hullámos, felülete sugarasan hullámos, ráncos vagy gödrös, finoman szemcsés.

Bár sokan keresik a fiatal példányokat gasztronómiai célokra, mivel bizonyos feltételek mellett ehető, érett állapotban már nem alkalmas fogyasztásra, mivel rostossá, nehezen emészthetővé válik. Fontos azonban, hogy mint a legtöbb gombánál, úgy ennél a fajtánál is körültekintően járjunk el fogyasztás előtt. Elsősorban azért, mert nyersen toxikus hatású lehet, így mindig alapos hőkezelésre van szükség ahhoz, hogy a benne lévő potenciálisan ártalmas anyagok lebomoljanak.

Ahhoz, hogy a gyomrunknak ne legyen nehéz, minimum húsz perces hőkezelés szükséges, mint az összes taplófaj esetében is.

Íze fiatalon kifejezetten aromás, kissé savanykás, addig idősebb korban már keserű, ha ezt érezzük, ajánlott fogyasztását abbahagyni. Végül, mivel a sárga gévagomba sokszor öreg vagy elhalt fákon növekszik, fennáll a veszélye, hogy magába szívja a környezetéből származó szennyező anyagokat, például vegyszereket vagy nehézfémeket, amelyek mérgezőek lehetnek az emberi szervezetre. Mindig javasolt inkább fiatal, friss példányokat gyűjteni, amelyeket biztonságosan lehet előkészíteni és fogyasztani.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük