Méhcsaládok milliói pusztultak el – a tönk szélén a méhészetek

• Agrárhírek
• 2025. július 11.
• 5
• 0

Súlyos pusztulás sújtja a méhészeteket világszerte, hazánkban is kétségbeesetten keresik a túlélés lehetőségét a termelők.

Nem áll meg a méhészek pechszériája. „Továbbra is fenntartjuk a méhészeti gazdaságunkat, de hogyan és miből?” – teszi fel a kérdést Schrek Ottó, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke.

A világ eseményei és az időjárás alakulása tovább nehezítik a mezőgazdaság szereplőinek életét. A mézelés eredményességét nagymértékben befolyásolja a lehullott csapadék mennyisége. A tavaly nyári és őszi időjárás hatással volt a méhcsaládok áttelelésének sikerére is. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen látható, hogy az előző év során május, június, szeptember és október kivételével tartós aszály sújtotta az országot. A következmények súlyosak: a méhcsaládok fele kiesett a termelésből.

Világszerte jelentős méhpusztulás

Magyarországon a méhcsaládok 30 százaléka elpusztult, további 20 százalék pedig annyira legyengült, hogy az akácvirágzásig nem volt alkalmas termelésre. A probléma nem csak hazánkat érinti: az Egyesült Államokban 60 százalék fölötti, míg Európában és a szomszédos országokban 35–50 százalék közötti méhcsalád-veszteségről számoltak be a gazdák.

A pusztulás már ősszel elkezdődött: főként a varroa atkával erősen fertőzött családok estek ki. Februárban következett be a tömeges pusztulás, amikor erős, nagy családok is néhány keretre zsugorodtak vagy teljesen elpusztultak.

További nehézséget okoz, hogy az Európai Unión kívülről érkező, gyakran gyengébb minőségű mézek lenyomják a hazai árakat, míg az illegálisan betelepített méhanyák újabb kockázatokat hordoznak.

Mélyebb problémák is húzódnak a háttérben

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) tagjai körében végzett felmérése szerint azok a méhészetek tudtak sikeresen telelni, ahol a varroa atka elleni védekezést már napraforgóvirágzás előtt megkezdték, valamint ahol folyamatosan biztosított volt a virágporellátás a nyár végén és ősszel.

A problémák ugyanakkor jóval összetettebbek ennél. Nehezen elképzelhető, hogy a világ északi féltekéjén mindenhol virágporhiány alakult volna ki az alacsony csapadék miatt, vagy hogy a varroa elleni stratégiák egyszerre mondtak volna csődöt. A jelek szerint sokkal mélyebb, összetett okok állnak a háttérben, amelyek feltárásához további kutatásokra és időre van szükség.

A napraforgóban a remény

A hűvös tavasz további kihívások elé állította a méhészeteket: április végén megjelentek a gyurgyalagok (Merops apiaster), amelyek jelentős károkat okoznak, hiszen elfogyasztják a párzásra kirepülő méhanyákat, megakadályozva így a család fejlődését. Június elején az időjárás szinte egyik napról a másikra változott nyári kánikulává, ami kedvezett a napraforgó fejlődésének. A méhészek most abban bíznak, hogy a napraforgó mézelése legalább részben enyhíti a veszteségeket.

Forrás: agroinform.hu