Miért romlanak gyorsabban az ételek a nagy melegben?

• Jó hírek
• 2025. július 26.
• 0

Ahogy melegedik az idő, a romlást okozó tényezők is megszaporodnak. Szó szerint. A melegebb hőmérséklet ideális feltételeket teremt a mikroorganizmusok (baktériumok, élesztőgombák, penészek) és egyes enzimek számára.

A legtöbb romlást okozó élőlény szaporodásához a legkedvezőbb feltételeket a szobahőmérséklet, illetve az annál valamivel melegebb körülmények biztosítják. A 20-45 °C közötti hőmérsékleten a baktériumok száma akár 20 percenként megduplázódhat. Melegben gyakran a levegő páratartalma is megemelkedik, és ez éppen elég ahhoz, hogy a penészek és egyes baktériumok örömmel szaporodásnak induljanak. A főtt ételek, illetve a magas víztartalmú ételek különösen jó táptalajnak számítanak.

A meleg konyhában, szobában pillanatok alatt feltalálják magukat a káros parányok. A hűtési lánc megszakadása számukra felhatalmazás a darvadozásra.

A penész mindenhol lesben áll

A kenyér annak ellenére eléggé romlékony élelmiszer, hogy kitesszük több mint 200 °C-nak. Habár a sütés hőmérséklete elpusztítja a mikroorganizmusok többségét, és a kenyér kérge ilyenkor lényegében sterilnek tekinthető, mégis ez csak ideiglenes állapot. Amint kikerül a sütőből, a kenyér rothadása szinte azonnal kezdetét veszi. A víztartalom újrarendeződik benne, elindul kifelé, a külseje felé és megpuhítja a kérget. Kész is a tökéletes táptalaj. Amint elkezd hűlni, a mikroorganizmusok élnek a lehetőséggel, hogy megtapadjanak a felületén, és már be is „szennyeződött”. A levegő ugyanis mindig tartalmaz valamilyen penészgombát.

Miért szereti a penészgomba a kenyeret?

Köztudott, hogy a penészgombáknak nedves (de nem túl vizes) körülményekre van szükségük ahhoz, hogy elszaporodjanak. Emellett szeretik a kellemes hőmérsékletet, és jó, ha akad számukra elegendő „harapnivaló”. Csodálatos módon a kenyér esetében, különösen nyáron minden feltétel adott, a bélzete éppen eléggé nyirkos, a hőmérséklet pompás és a sok szénhidrátnak köszönhetően ennivaló is akad bőven. És ha még nejlonzacskóba is tesszük, a lecsapódó pára által tovább fokozzuk a gombák jóllétét.

Előzzük meg a penészedést

Szóval úgy tűnik, hogy egy feltartóztathatatlan folyamattal állunk szemben, de megfelelő tárolással némileg lelassíthatjuk. Sőt, akár olyan hatékonyan megállíthatjuk a penészt, hogy a kenyerünk még évek múlva is kenyér lesz. Amennyiben meg nem esszük korábban. Van két lehetőségünk a kenyér megmentésére.

Fagyasztás

A fagyasztószekrényben, jóval 0 °C alatt, a penészgombák növekedése gyakorlatilag megáll. A fagyasztott kenyér megszakítás nélkül -18°C-on tárolva még évek múlva sem penészedik meg. A fagyasztás messze a legjobb módja a kenyér tárolásának, és felengedés után az íze és az állaga is olyan lesz, mint a friss kenyéré. Legalábbis akkor, ha időben elcsomagoltuk. A kenyeret teljes kihűlés után, szeletelve, tálcára téve, egyenként fagyasszuk le, majd tegyük át egy fagyasztható dobozba. Ez azért praktikusabb, mint a zacskó, mert a kenyér hajlamos felvenni a körülötte levő illatokat.

Fogyasztás

Ez a módszer nevetségesen egyszerű. Nagyon rövid időn belül (legfeljebb 2-3 nap) fogyasszuk el, addig se tartsuk nagyon meleg helyen, pláne nejlonzacskóban. A legbiztonságosabb tárolást és legjobb minőséget a kenyértartó doboz használata garantálja.

Tudatos tervezés

Nyáron minél kevesebb kenyeret vegyünk, vagy süssünk, tényleg csak annyit, amennyit néhány napon belül el tudunk fogyasztani. A fagyasztás ugyan működik, de hosszútávon a kenyér fagyasztása nem igazán éri meg. Kísértésbe eshetünk, hogy betegyük a hűtőszekrénybe, de ezt jobb elkerülni, mert a kenyér nem szeret a hűvösben dekkolni, felgyorsul tőle az öregedése.

Változtassunk a technikán

Meleg időben az a legjobb, ha csak néhány napra való kenyeret tartunk otthon kenyeres dobozban, esetleg papír- vagy vászonzacskóban. Ha valamilyen oknál fogva, mégis több lett, mint amennyire szükségünk lenne, szeletekben lefagyaszthatjuk. Azonban a maradékot is ajánlott minél hamarabb elfogyasztani, mert a kenyér fagyasztása hosszabb távon túl sokba kerül.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu