Óriási veszteségek világszerte a hőség miatt
- Agrárhírek, Jó hírek
- 2025. július 18.
- 0
A klímaváltozás hatására csökkenő tejhozam nem csupán izraeli vagy trópusi probléma: egyre inkább Európa és Magyarország tehenészeteit is fenyegeti.
Egy friss kutatás szerint a fejlett technológiák sem tudják teljesen ellensúlyozni a hőség okozta veszteségeket.
Már egyetlen forró nap is 10%-os tejkiesést hozhat
A Science Advances folyóiratban nemrég publikált tanulmány riasztó eredményekre jutott: egyetlen extrém meleg nap akár 10%-kal is csökkentheti a tejelő tehenek tejtermelését, és a hatás nem áll meg itt. A hőstressz következményei a tehenek szervezetében több mint egy héten át kimutathatók, miközben a teljes regeneráció akár tíz napnál is hosszabb lehet.
A kutatók Izraelt választották fő vizsgálati terepnek, mivel ott a világon az egyik legmagasabb a tejhozam tehénként, illetve a gazdaságok jelentős része fejlett hűtési technológiákat alkalmaz. Ennek ellenére a ventilátorok, párásítók és vízpermetezők csak a veszteségek felét tudták mérsékelni – a legmelegebb napokon még ennyit sem.
A „gőzfürdő” hatás és a tejtermelés drámai visszaesése
A 12 éven át, több mint 130 000 tehén adatait vizsgáló izraeli kutatás egyértelmű küszöbértéket talált: ha a nedves hőmérséklet (az ún. wet-bulb érték, amely a páratartalmat is figyelembe veszi) 26 °C fölé emelkedik, a tejhozam meredeken zuhanni kezd. Ez a mérőszám pontosabb képet ad a tehenek hőterheléséről, mint a „száraz” levegő hőmérséklete. A párás forróságot a kutatók találóan „gőzfürdőhöz” hasonlították. Ilyen körülmények között a tehenek akár 10 napnál is tovább szenvedhetnek a stressztől.
Európai és magyar kilátások: növekvő kockázatok
A kutatók izraeli adatok alapján modellt készítettek a világ tíz legnagyobb tejtermelő országára, köztük európai országokra is. Eszerint 2050-re, ha nem történnek további beruházások, a napi tejhozam globálisan 4%-kal csökkenhet. Indiában, Pakisztánban és Brazíliában még súlyosabb, akár napi 4%-os kiesést is előrevetítenek.
Európában a helyzet valamivel kedvezőbb, ám a mediterrán térségben, illetve a kontinentális klíma határán fekvő országokban, így Magyarországon is egyre gyakoribbak a 35–40 °C-os hőhullámok. Hazai szakértők szerint a magyar tejtermelők már most is jelentős veszteségekkel szembesülnek a nyári hőségek alatt, különösen az intenzív termelésű holstein-fríz állományok esetében.
Nem csak a tejről szól: állatjólét, termékenység, túlélés
A klímaváltozással kapcsolatos zavarok ugyanakkor nem csak a tejágazatot érintik. Európában egyre több gazda tapasztalja meg a kiszámíthatatlan esőzéseket, az aszályokat és a szélsőséges viharokat, amelyek a gabonától a szőlőig mindent veszélyeztetnek. A klímaváltozás már ma is átalakítja, mit és mennyit tudunk termelni, és hosszabb távon azt is, hogy mi kerül majd az asztalunkra.
A kutatás vezetője, Claire Palandri szerint a jövőben nem elég csupán jobb hűtőrendszerekbe fektetni. Átfogóbb változásokra van szükség, beleértve az állatjóléti gyakorlatok javítását (például a túlzott zsúfoltság csökkentését, a borjak leválasztásának enyhítését), illetve a célzottabb támogatási politikákat, amelyek segítik a forró, alacsony jövedelmű régiók termelőit.
Forrás: magyarmezogazdasag.com / euronews.com
- Újabb védőháló a gazdáknak: februárban indul a krízisbiztosítás
- Megjelent a sertéspestis elleni akcióterv
- Eltérő pályákon halad a magyar agrárium, így látja az MBH a 2026-os kilátásokat
- Kertindítás tavasszal, okosan!
- Átadás, átvétel, megújulás – így segíti a kormány a gazdákat
- Folytatódik a BorKatedra!
2026. február 10.
Rovarok nélkül nincs jövő? Riasztó figyelmeztetés a tudósoktól
2026. február 10.
Mindenki ezt eszi: eljön a csirke új aranykora?
2026. február 10.
Nagy István: minden helyzetben számíthatnak a gazdák az államra
2026. február 9.
Amikor a növény védi a növényt: így működik a védőnövényes kert
2026. február 9.
Segítség a fagykár után: támogatja az ültetvénycserét az agrártárca
2026. február 9.