Óriási veszteségek világszerte a hőség miatt

Megosztás:

A klímaváltozás hatására csökkenő tejhozam nem csupán izraeli vagy trópusi probléma: egyre inkább Európa és Magyarország tehenészeteit is fenyegeti.

Egy friss kutatás szerint a fejlett technológiák sem tudják teljesen ellensúlyozni a hőség okozta veszteségeket.

Már egyetlen forró nap is 10%-os tejkiesést hozhat

Science Advances folyóiratban nemrég publikált tanulmány riasztó eredményekre jutott: egyetlen extrém meleg nap akár 10%-kal is csökkentheti a tejelő tehenek tejtermelését, és a hatás nem áll meg itt. A hőstressz következményei a tehenek szervezetében több mint egy héten át kimutathatók, miközben a teljes regeneráció akár tíz napnál is hosszabb lehet.

A kutatók Izraelt választották fő vizsgálati terepnek, mivel ott a világon az egyik legmagasabb a tejhozam tehénként, illetve a gazdaságok jelentős része fejlett hűtési technológiákat alkalmaz. Ennek ellenére a ventilátorok, párásítók és vízpermetezők csak a veszteségek felét tudták mérsékelni – a legmelegebb napokon még ennyit sem.

„Még a legfejlettebb technológiával felszerelt gazdaságok sem biztos, hogy képesek lépést tartani a klímaváltozás ütemével” – fogalmazott Eyal Frank társszerző.

A „gőzfürdő” hatás és a tejtermelés drámai visszaesése

A 12 éven át, több mint 130 000 tehén adatait vizsgáló izraeli kutatás egyértelmű küszöbértéket talált: ha a nedves hőmérséklet (az ún. wet-bulb érték, amely a páratartalmat is figyelembe veszi) 26 °C fölé emelkedik, a tejhozam meredeken zuhanni kezd. Ez a mérőszám pontosabb képet ad a tehenek hőterheléséről, mint a „száraz” levegő hőmérséklete. A párás forróságot a kutatók találóan „gőzfürdőhöz” hasonlították. Ilyen körülmények között a tehenek akár 10 napnál is tovább szenvedhetnek a stressztől.

Bár a vizsgált izraeli gazdaságok szinte mindegyike beruházott hűtőrendszerekbe, ezek hatásfoka is korlátos: 20 °C nedves hőmérsékletnél a veszteségek felét sikerült kivédeni, 24 °C-nál viszont már csak 40%-át.

Európai és magyar kilátások: növekvő kockázatok

A kutatók izraeli adatok alapján modellt készítettek a világ tíz legnagyobb tejtermelő országára, köztük európai országokra is. Eszerint 2050-re, ha nem történnek további beruházások, a napi tejhozam globálisan 4%-kal csökkenhet. Indiában, Pakisztánban és Brazíliában még súlyosabb, akár napi 4%-os kiesést is előrevetítenek.

Európában a helyzet valamivel kedvezőbb, ám a mediterrán térségben, illetve a kontinentális klíma határán fekvő országokban, így Magyarországon is egyre gyakoribbak a 35–40 °C-os hőhullámok. Hazai szakértők szerint a magyar tejtermelők már most is jelentős veszteségekkel szembesülnek a nyári hőségek alatt, különösen az intenzív termelésű holstein-fríz állományok esetében.

Nem csak a tejről szól: állatjólét, termékenység, túlélés

A tanulmány szerint a tejtermelés csökkenése csak a jéghegy csúcsa. A hőstressz az állatok egészségét és viselkedését is befolyásolja, rontja a termékenységet, növeli a vetélések és megbetegedések kockázatát, sőt, extrém esetekben az elhullás esélyét is.

A klímaváltozással kapcsolatos zavarok ugyanakkor nem csak a tejágazatot érintik. Európában egyre több gazda tapasztalja meg a kiszámíthatatlan esőzéseket, az aszályokat és a szélsőséges viharokat, amelyek a gabonától a szőlőig mindent veszélyeztetnek. A klímaváltozás már ma is átalakítja, mit és mennyit tudunk termelni, és hosszabb távon azt is, hogy mi kerül majd az asztalunkra.

A kutatás vezetője, Claire Palandri szerint a jövőben nem elég csupán jobb hűtőrendszerekbe fektetni. Átfogóbb változásokra van szükség, beleértve az állatjóléti gyakorlatok javítását (például a túlzott zsúfoltság csökkentését, a borjak leválasztásának enyhítését), illetve a célzottabb támogatási politikákat, amelyek segítik a forró, alacsony jövedelmű régiók termelőit.

Forrás: magyarmezogazdasag.com / euronews.com

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük